Társadalmi szervezet
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Társadalmi szervezetnek nevezzük – a szó legtágabb értelmében – az emberek egy vagy több közös céllal rendelkező formális, rendszerint munkahelyi (nem baráti, hanem „hivatalos”) csoportját.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A társadalmi szervezetek osztályozása a vezetéstudomány szerint
A társadalmi szervezetek a vezetéstudomány szempontjából nagyjából öt kategóriába sorolhatók:
- piramis vagy hierarchikus forma
- bizottságok vagy zsűrik
- mátrix szervezetek
- ökológikus szervezetek (ökológiák)
- összetett (kompozit) szervezetek.
Elnevezésük változó, a bizottságtól az osztályokon keresztül a nagyvállalatig.
[szerkesztés] A társadalmi szevezetek jogi szabályozása Magyarországon
[szerkesztés] Alkotmányos alapok
Magyarországon az Alkotmány az alapvető szabadságjogok között garantálja az egyesülési szabadságot is. Az egyesülési jogról szóló – módosított – 1989. évi II. törvény részletesen szabályozza a társadalmi szervezet fogalmát és jogállását. Ez a fogalom a vezetéstudományi fogalomnál szűkebb: a törvény szerint alapvetően gazdasági célra társadalmi szervezet nem hozható létre. A gazdasági szervezetek ezért kívül esnek a társadalmi szervezet jogi fogalmán. Ugyancsak kívül esnek e fogalmon az államhatalom és a közigazgatás szervezetei.
[szerkesztés] Társadalmi szerepük szerint
- civil szervezetek,
- Not-for-profit szektor
- Közhasznú társaság
- Közalapítvány
- Alapítvány
- Egyesület
- Mozgalom
- Egyház
- Párt
- Szakszervezet
- Lakószövetkezet
- egyéb, nem bejegyzett, pl.: Klub, Kör, Csoport
- jótékony szervezet,
- politikai szervezet,
igazgatási kormányzati rendészeti vállalkozói
- Oktatási és egészségügyi szervezetek
- Intézmények, amelyek fenntartója bármely bejegyzett szervezet lehet:
- Oktatási intézmény (iskola)
[szerkesztés] A társadalmi szervezetek működése
A társadalmi szervezetek működését a jogszabályok keretei között az adott szervezet alapszabálya határozza meg.
[szerkesztés] Politikai szervezetek
Pl. Pártok
Pártoknak nevezzük azokat a szervezeteket, amelyeket rendszerint egy alapító tag vagy egy alapító közösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire pártszervező, mozgalmi tevékenysége révén. Lényeges kellékei a párt ideológiája vagy programja, amelynek rendszerint előzményei, jeles képviselői, teoretikusai és reprezentatív irányzatai vannak. Fontos a regisztrált tagság, a rendszeres találkozás, gyűlés vagy kongresszus, a tisztségviselők kinevezésének módja stb. Törvényi kereteit az egyesülésről szóló törvény rendelkezései, valamint az alapszabály tartalmazzák.
A pártok elismertségét az általános választásokon elért szavazatok mennyisége adja, míg anyagi támogatásáról az egyes országok kormányai szintén eszerint rendelkeznek. A pártok jellegzetes módon szakadnak és egyesülnek, illetve egymást rombolják, többnyire a pártból elüldözött vagy onnan kiváló tagjaik révén.
A pártok sokat foglalkoznak saját történetükkel, vezéreik mondásaival és írásaival, kevesebbet az élet reáliáival. A politika, a politikus gondolkodás és a politikai szempont minden területre való bevonulásával a pátok elérték, hogy a munkahelyen nem szervezkedhetnek, ugyanakkor már minden területnek van politikája, l. Gazdaságpolitika, iparpolitika, pénzpolitika stb. mintha a politika a tudomány vagy a művészet szinonimája lenne.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A mátrix szervezetről
- A Nemzeti Civil Alapprogramról
- A szervezetfejlődés kilátásairól (Graham Astley: The Two Ecologies: Population and Community – Perspectives on Organizational Evolution)
Érdekessége, hogy foglalkozik a szervezetek közti kapcsolatok ábrázolásával: [1]
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
