Kegyeleti jog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Személyi jog

A polgári jog sorozat része
jogképesség
holtnak nyilvánítás · eutanázia · természetes személy
cselekvőképesség
cselekvőképességet kizáró gondnokság
cselekvőképességet korlátozó gondnokság
gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam · állami vállalat · tröszt
költségvetési szerv · közhasznú társaság
szövetkezet · leányvállalat · köztestület
gazdasági társaság · közkereseti társaság
betéti társaság · korlátolt felelősségű társaság
részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet
alapítvány · egyesület · egyház · polgári jogi társaság
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság · személyes szabadság
a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme
az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem
jóhírnév védelme · képmás és hangfelvétel oltalma
magánlakáshoz való jog · személyes adatok védelme
kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog
iparjogvédelem

A kegyeleti jog a meghalt személy emlékének, jóhírnevének megsértése esetén a hozzátartozónak illetve annak a személynek a jogát jelenti, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ez utóbbi jogi személy is lehet. A kegyeleti jog a túlélők saját személyiségi joga, amely halottjuk emlékének megőrzéséhez fűződik.

[szerkesztés] Magyar szabályozás

Ptk. 85. § (3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult.

A kegyeleti igény nincs határidőhöz kötve, mivel a jogok megsértése bármikor bekövetkezhet.

[szerkesztés] Sírhelyek

A kegyeleti jog megsértésből származó jogviták leggyakrabban a sírhelyekkel kapcsolatosak. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti pl. az eltemetett sírhantjának megszüntetése, fejfájának eltávolítása.