Szurukuku

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szurukuku
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Kígyók (Serpentes) Család: Viperafélék (Viperidae) Alcsalád: Csörgőkígyóformák (Crotalinae) Nem: Lachesis Faj: Lachesis muta
Tudományos név
Lachesis muta (Linnaeus, 1766)
Egyéb név
Crotalus mutus
A Wikifajok tartalmaz Szurukuku témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Szurukuku témájú médiaállományokat.

A szurukuku vagy néma csörgőkígyó (Lachesis muta) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a viperafélék (Viperidae) családjába és a csörgőkígyóformák (Crotalinae) alcsaládjába tartozó faj.

Egyes rendszerbesorolások szerint a Crotalus nembe tartozik Crotalus mutus néven

Tartalomjegyzék 1 Előfordulása 2 Alfajai 3 Megjelenése 4 Életmódja 5 Szaporodása 6 Forrás

[szerkesztés] Előfordulása

A szurukuku Közép-Amerika trópusi esőerdeiben, Dél-Amerika északi részén, Costa Ricától Brazíliáig fordul elő. Megtalálható Trinidad szigetén is. Dél-Amerika legveszedelmesebb gödörkésorrú viperája. A szurukuku nevet a brazil őslakosok adták a kígyónak.

[szerkesztés] Alfajai

• Lachesis muta muta
• Lachesis muta melancophala
• Lachesis muta stenophrys
• Lachesis muta rhombeata

[szerkesztés] Megjelenése

A felnőtt szurukukuk általában 2-2,5 méter hosszúra nőnek meg, bár a 3 méteres példányok sem ritkák. Testtömege 3-5 kilogramm. A leghosszabb talált szurukuku példány 3,65 méter hosszú volt, ezzel a szurukuku a leghosszabb viperafaj a Föld nyugati tájain. Bőrét durva, bütyökszerű pikkelyek borítják. A kígyó halvány vagy rózsaszín árnyalatú barna. A hátán lévő jellegzetes sötétbarna, rombusz formájú mintázat segíti rejtőzését az esőerdő avarában. Feje nagy és ék alakú, előre elkeskenyedő. A fejen levő pikkelyek kicsik, szabálytalan alakúak. Szemének nagy, függőleges pupillájával a kígyó éjszaka is nagyon jól lát.

[szerkesztés] Életmódja

A szurukuku magányosan él és éjszaka vadászik. Tápláléka többnyire kisemlősök, de fogyaszt hüllőket és madarakat is. Az állat 20 évig él.

[szerkesztés] Szaporodása

Az ivarérettséget 2 évesen éri el. A párzási időszak tavasszal van. A nőstény szurukuku körülbelül 10 fehér tojást rak, egy földmélyedésbe. A tojások nagyobbak a tyúktojásnál. A nőstény 76-79 napig őrködik a tojásain.

[szerkesztés] Forrás

• Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bõvíthetõ mappa)