Szentivánlaborfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szentivánlaborfalva (románul Sântionlunca): falu Romániában Kovászna megyében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Híres emberek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 7 km-re délkeletre a Feketeügy jobb partján fekszik, Uzonhoz tartozik.

Légifelvétel a faluról

[szerkesztés] Nevének eredete

Szentiván a nevét Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.

Katolikus templom

Laborfalva a nevét (a monda szerint) onnan vette, hogy helyén a szomszédos Komolló vár munkásrabszolgái laktak (a munka latin neve "labor").

[szerkesztés] Története

1332-ben Sanctus Johannes néven említik először.

1869-ben Szentivánnak 568 magyar lakosa volt. 1910-ben 889 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.

1900-ban a faluban 940-en laktak: 153 ortodox, 6 görög-katolikus, 329 római-katolikus, 190 református, 260 unitárius és 2 izraelita.

1910-ben 889 lakosból 127 ortodox, 4 görög-katolikus, 307 római-katolikus, 206 református, 10 evangélikus, 234 unitárius és 1 izraelita volt.

Szentiványi kápolna

1930-ban 818-an laktak a faluban: 90 ortodox, 6 görög-katolikus, 367 római-katolikus, 261 református, 4 evangélikus, 186 unitárius, 1 izraelita.

1941-ben 1141 lakosból 4 ortodox, 1 görög-katolikus, 549 római-katolikus, 375 református, 6 evangélikus, 206 unitárius.

1992-ben: 808 lakosból: 20 ortodox, 399 római-katolikus, 270 református, 2 evangélikus, 116 unitárius.

1992-ben 808 lakosából 798 magyar, 7 román, 2 cigány, 1 német volt. Szentivánt (Sepsiszentiván) és Laborfalvát 1899-ben egyesítették.

[szerkesztés] Látnivalók

Középkori katolikus templomát 1725-ben javították, 1775-ben új toronnyal bővítették. Az 1802. évi földrengés annyira megrongálta, hogy újjá kellett építeni.
A falu szélén álló Szentiványi sírkápolna a 18. században épült.
Az unitárius templom 1862-ben épült.

Unitárius templom

A reformátusoknak imaházuk van.
Az ortodoxoknak a 30-as években épített egy nagy templomot a román állam.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született a birtokos Szentiványi család több neves tagja. A 15.

században Szentiványi György Erdély alvajdája volt, 1633-ban Szentiványi Márton író, tanár, Szentiványi Miklós pedig Háromszék vármegye alispánja volt.