Szada
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szada | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Közép-Magyarország | |
| Megye | Pest | |
| Kistérség | Gödöllői | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 2111 | |
| Körzethívószám | 28 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 3434 (2001) | |
| Népsűrűség | 205,75 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 16,69 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Szada
|
||
Szada község Pest megyében, a Gödöllői kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Gödöllői-dombságban, a Gödöllőt Váccal öszekötő főút mentén, Gödöllő és Veresegyháza között fekszik.
[szerkesztés] Története
A Szada név finnugor nyelvből származik és valaminek a száját, bejáratát jelenti. Gödöllő felől nézve a település pont egy völgy bejáratánál van. A település határában ered a Rákos-patak. Az első írásos emléke 1325-os oklevélben van. I. Lajos király Szadát és Gödöllőt 1325-ben Pohárus Péternek adományozta, aki Abaúj-Torna vármegye főispánja volt. A háborúk alatt elnéptelenedett, majd az 1620-as évek körül kezdődött a visszatelepülés.
1894-ben építették római katolikus templomát, amit Keresztelő Szent Jánosnak ajánlottak.
A református templomát 1928-ban emelték egy régi fatemplom helyén Schulek János tervei alapján.
Az 1820 körül épült kúriát először a Grassalkovich család, majd a Pojacsevich család és végül a Bánó család birtokolta. Ez az épület ma faluház.
[szerkesztés] Nevezetességei
- református templom
- római katolikus templom
- Faluház
- Margita /a Gödöllői dombság legmagasabb pontja, tetején kilátóval (geodéziai toronnyal)
- Székely Bertalan műterme
Indulhatunk,