Szövet (biológia)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A szövet azonos alakú és működésű sejtek összessége, illetve ha tartalmaz különböző alakú és működésű sejteket, akkor ezek aránya egy szövetféleségen belül állandó. (Utóbbira példa a növényi hámszövet és a gázcserenyílások közti kapcsolat.) A szövet sejtből és néhány esetben sejtközötti állományból áll. A sejtközötti állomány rostból és rostközötti állományból áll.
Csoportosítása:
- hámszövet
- kötő- és támasztószövet
- izomszövet
- idegszövet
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Hámszövet
Feladata: fed, és borít kívül és belül. Ide tarozik a bőr és a nyálkahártya.
Szerkezeti típusai:
- laphám
- köbhám
- hengerhám
Rétegeltség szerint:
- egyrétegű – laphám, köbhám, hengerhám
- többrétegű: laphám, hengerhám
Élletani szerep szerint:
- fedőhám
- mirigyhám
- érzékhám
- felszívóhám
- csillós hám
[szerkesztés] Kötő- és támasztószövet
Feladata:
- szerveket köt össze
- hézagokat tölt ki
- támaszt
- stb
Minden esetben van:
- sejt közötti állomány
- laza vörösös kötőszövet
- rostok, idegek, erek, lazarostok, tömöttrostok, zsírszövet
Kötőszövet még:
- vér:sejtközötti állomány amely folyékony
Támasztószövet még:
- Csontszövet(csillag alakú sejtek)
- Porcszövet
[szerkesztés] Izomszövet
3 féle van:
- Harántcsíkolt izomszövet
- Sima izomszövet
- Szívizom
[szerkesztés] Idegszövet
Nyúlványos csillag alakú sejtek.
)