Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/Pénzverdék a római császárkorban
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
[szerkesztés] Pénzverdék a római császárkorban
Saját jelölés, kiemelt cikk, talán a legjobb ilyen témájú összefoglaló a wikipédiák közt.
A római császárkor pénzverdéinek szervezetéről, működéséről keveset tudunk. Mindössze néhány feliratos emlék, illetve domborműves ábrázolás áll rendelkezésre ahhoz, hogy a pénzverde működésének fázisait legalább nagy vonalakban rekonstruálni tudjuk.
A Római Birodalomban kezdetben -hasonlóan az ókor több más államához- nem volt a szó mai értelmében vett pénzverés, a nemesfémeket egyszerűen a súlyuk alapján mérték. Később a fémeket egységes súlyú tömbökbe öntötték, hogy a cserekereskedelmet ezzel is megkönnyítsék. Az első, mai értelemben vett érem szintén öntött volt, a Kr. e. 5. században készült. Mintegy száz évvel később áttértek a mai értelemben vett pénzverésre, amely egyben az érmék nagy tömegben való előállítását is megkönnyítette. A római bronzpénz a köztársaság korában az as és a sestertius volt, az ezüstből vert denarius, illetve az előlapon értékjelzéssel ellátott (XL, illetve LX as) aureus a Kr. e. 3. század elején jelent meg. Ez a rendszer a császárkor első századaiig, Diocletianus pénzredormjáig nagyjából változatlan maradt, később Nagy Konstantin vezette be a bronz váltópénzeket, illetve a fél- és negyed súlyú aranypénzeket. A császárkori pénzverés történetének, illetve a császárkori pénzverdék történetének részletesebb kifejtése alább olvasható. Data Destroyer 2007. február 12., 11:13 (CET)
