Stångebrói csata
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Stångebrói csata | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
Szemben álló felek | |||||||||
Lengyelország-Litvánia | Svéd Királyság | ||||||||
Parancsnokok | |||||||||
Kép:Vasa-ház címere.png III. Zsigmond lengyel király | Kép:Vasa-ház címere.png Södermanland hercege (későbbi IX. Károly) | ||||||||
Szembenálló erők | |||||||||
12 000 fő lengyel csapatok, német és magyar lovasok, valamint svédek |
8000 fő | ||||||||
Veszteségek | |||||||||
2000 fő | ismeretlen |
A stångebrói csata a lengyeleknél linköpingi csata (Bitwa pod Linköping). III. Zsigmond és Södermandland hercege között 1598. szeptember 25-én vívott ütközet a Linköping melletti Stångebrónál.
[szerkesztés] Előzmény
Zsigmond Lengyelország, Litvánia, és Svédország királya volt egyszerre, de Svédföldön módfelett népszerűtlen volt, egyebek közt azért, mert az országot Krakkóból irányította. Emellett katolikus királyként Svédországban is rekatolizációs tevékenységet folytatott, amiért nagybátyja, Karl Södermanland herceg fellázadt ellene és sikerült a nemességet is maga mellé állítani.
[szerkesztés] Az ütközet menete
Zsigmond kb. 12 ezer fős lengyel haderejében nagyszámban voltak magyar és német lovasok, valamint a partraszállás után hozzá csatlakozott, még hozzá hű svédekből állt. Ezzel kezdetét vette a svéd–lengyel háború első szakasza.
Károly 8000 ezer főt számláló serege bár kisebb volt, mint ellenfeléé, győzelmet aratott a lengyeleken és Zsigmondot kiszorította Svédországból.
[szerkesztés] Következmény
1599-ben a trónfosztottá nyilvánították Zsigmondot. Egy évvel később, 1600-ban ezért a lengyelek megszállták és birtokukba vették a svéd fennhatóság alatt lévő Észak-Észtországot, megnyitva a svéd–lengyel háború második, 1611-ig tartó szakaszát. Ezt utóbb még újabb kemény harcok követték egészen a 18. századig.
Kategória:Svédország csatái]]