Sienai Szent Katalin
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Sienai Szent Katalin; Santa Caterina da Siena; családi neve: Caterina Benicasa (Siena, 1347. március 25. - Róma, 1380. április 29.) olasz ÃrónÅ‘, domonkos-rendi apáca
Jacopo Benicasa sienai kelmefestÅ‘ huszonnegyedik gyermeke volt. Tizenhat éves korában lépett be a domonkos-rendbe, szülei nagy -késÅ‘bb megenyhült- keserűségére. Olvasni, Ãrni késÅ‘n tanult meg, de a stÃlusnak már akkor művésze volt, amikor még nem maga Ãrta, hanem tollba mondta műveit. Kivételes szellem volt: noha csupán 33 évet élt, maradandót alkotott Ãróként és diplomataként egyaránt. Az 1374-es pestis idejében olyan önfeláldozóan viselkedett, Sienában, hogy felkeltette XI. Gergely pápa figyelmét, aki személyes megbÃzatásokkal tüntette ki. 1376-ban a firenzeiek békeközvetÃtÅ‘nek küldték a pápa avignoni székhelyére, ahol a konzisztóriumban is felszólalhatott. Nagy része volt abban, hogy XI. Gergely 1377-ben elhagyta Avignont, s visszaköltözött Rómába. Része lett Firenze és a római kúria kibékülésében, valamint VI. Orbán pápa hatalomra segÃtésében VII. Kelemen ellenpápával szemben. Ezután a pápa kÃvánságára anyjával és tanÃtványaival együtt Rómába került, ahol általános tisztelet övezte, de már nem sokáig, mert (leginkább a szigorú aszkézis, illetve a magára mért súlyos fizikai szenvedések következtében) rövidesen elhunyt. Szentté, egyben Siena védÅ‘szentjévé II. Pius pápa avatta 1461-ben, „Olaszország patrónájává†pedig XII. Pius pápa nyilvánÃtotta 1939-ben.
Az evangéliumokról Ãrott értekezésének kézirata nem maradt fenn; extázisban diktált, s 1378. október 13.-án befejezett misztiko-teologikus keresztény politikai rendszert felvázoló művénél: Libro della Dottrina o Dialogo della Divina Provvidenza (A tanÃtás könyve, avagy párbeszéd az isteni gondviselésrÅ‘l) művészi érték és Ãrói erÅ‘ szempontjából felette áll négyszáz fennmaradt levele. Ezek közül legszebbek azok, amelyeket gyóntatójához, a késÅ‘bb boldoggá avatott Raimondo da Capua nevű szerzeteshez intézett, aki késÅ‘bb megÃrta életrajzát. A két leghÃresebb, klasszikus levél közül az egyik (Lettera a frate Raimondo da Capua, Levél Raimondo da Capua baráthoz) azokról az órákról számol be, amelyeket Katalin egy halálraÃtélt vÃgasztalásával töltött. A másik klasszikus levél, a Lettera a maestro Raimondo da Capua dell'ordine de'Predicatori (Levél a prédikáló barátok szerzetbéli Raimondo da Capua mesternek) már-már tiszta lÃra, beszámoló Krisztus iránti extatikus, tiszta szerelmérÅ‘l:
„Egyebet nem is mondok kegyelmednek. Tartsa meg kegyelmedet szent és édes kegyében Isten. Drága Jézus, szerelmem, Jézus.â€
Leveleinek stÃlusa közvetlen, nyelvezete kora sienai köznyelvéhez áll közel. Munkássága komoly hatást gyakorolt a következÅ‘ századok olasz vallásos irodalmára.
[szerkesztés] Források
Katolikus lexikon