Sauropodomorpha
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Evolúciós időszak: Triász – Kréta |
|||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||
|
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
A Sauropodomorpha vagy Sauropodomorphok növényevő dinoszauruszok alrendje, amelynek tagjai négy lábra ereszkedtek és a valaha létezett legnagyobb szárazföldi állatokká váltak.
[szerkesztés] Leírásuk
Magasabbról, a fakoronákról voltak képesek legelni, mint a többi korabeli növényevő, ehhez az életmódhoz alkalmazkodott anatómiájuk: könnyű, apró koponyájukat hosszú nyak tartotta, tíz, vagy még több csigolyával. Testüket hosszú farok egyensúlyozta ki.
Fogaik gyengék, levél vagy kanál alakúak voltak. Őrlőfogak helyett, hasonlóan a mai madarakhoz és krokodilokhoz, gasztrolitjaik, zúzóköveik voltak, amelyek segítettek összetörni a lenyelt növényi rostokat. Felső ajkuk lefelé hajlott és talán csőrt képezett.
A legkorábbi ismert sauropodomorph, a Saturnalia kicsi volt (mintegy másfél méter hosszú) és könnyű. A triász végére azonban a sauropodomorphok már a legnagyobb dinoszauruszok voltak és a jura és a kréta folyamán testméretük tovább nőtt. Legnagyobb képviselőik, mint a Supersaurus, Seismosaurus, és az Argentinosaurus 30-40 méteres hosszúságot is elérhettek, súlyuk pedig a 60-100 tonnát.
Kezdetben kétlábon jártak, de ahogy testömegük nőtt, négylábúakká váltak. A korai sauropodomorphok mindenevők lehettek (közeli hüllőmedencéjű rokonaik, a Theropodák húsevők voltak). A növényevő életmódra váltásuk a méret növekedésével és a nyak hosszabbodásával járt együtt.
Nagy orrlyukaik voltak, és nagykarmú hüvelykujjuk, amelyet védekezésre használhattak, bár elsődleges védelmük a ragadozók ellen nagy testméretük volt.
