Sardarapati csata
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Sardarapati csata | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A kaukázusi front. Harcok Örményországban. |
|||||||||
|
|||||||||
| Szemben álló felek | |||||||||
 Örményország |
 Oszmán Birodalom |
||||||||
| Parancsnokok | |||||||||
| Movses Silikyan | ? | ||||||||
| Szembenálló erők | |||||||||
| ? | 12 000 katona | ||||||||
| Veszteségek | |||||||||
A sardarapati csata a kaukázusi front egyik csatája volt az I. világháborúban, mely az Oszmán Birodalom és a független Örményország erői között zajlott le 1918 májusában, Sardarapat városához közel. A csata örmény győzelemmel ért véget.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előzmények
A Breszt-Litovszki békeszerződés aláírása után két hónappal az Oszmán Birodalom elhatározta, hogy támadást intéz orosz-örmény területek ellen. A törökök a megvert Orosz Birodalom romjaiból még nagyobb területeket szerettek volna kiszakítani, így az Oroszországnál maradt örmény területekre is igényt formáltak. 1918 májusában a 4. török hadsereg egységei átkeltek az orosz-török határon és megkezdték Alexandropol (napjainkban Gyumri) ostromát. Az Oszmán Birodalom célja elsődlegesen a független Örményország megsemmisítése volt, másodsorban pedig orosz területek megszerzése. A központi hatalmak érthetően ellenezték az önálló török akciót, mivel az nyilvánvalóan megsértette a Breszt-Litovszki békeszeződésben foglaltakat. Németország megtagadta a katonai tanácsadást a törököknek a hadjárat során. A törökök által megtámadott területekre százezerszámra érkeztek 1918 előtt örmény menekültek, akik a törökök által indított örmény népirtás elől menekültek Oroszországba.
[szerkesztés] A csata
A török erők három részre tagozódtak, így támadták meg Örményországot. Alexandropol elfoglalása után az oszmánok az Ararát-hegy felé fordultak és folytatták tovább az előrenyomulást. Az Ararát-hegy környékén lévő Sardarapat (ma Armavir) városában kb. 6000 örmény katona gyűlt össze, és május 22. és május 26. között Movses Silikyan vezetésével megverték a többszörös túlerőben lévő török sereget.
[szerkesztés] Eredmények
Bár az egyik támadó török sereget megverték az örmények, a másik két oszmán hadsereg mégis előrenyomult Örményországba, és május végére az örménylakta területeket nagyrészt elfoglalták. A Bash Abaran melletti csata mentette csak meg Örményországot attól, hogy teljesen elfoglalják a törökök. 1918 júniusában Örményország békét kötött az Oszmán Birodalommal, mely azt eredményezte, hogy a független örmény állam megszünt, Örményország déli része török megszállás alá került, míg az északi része német védnökség alá került.
[szerkesztés] Az Oszmán hódítás következménye
A központi hatalmakat felháborította az Oszmán Birodalom viselkedése, a békeszerződés megszegése, és az örmény népirtásról való tudomásszerzés. Az egykori Orosz Birodalom területén lévő, 1918-ban törökök által elfoglalt Örményország északi részét német védnökség alá helyezték, német védelmet kapott a törökökkel szemben. Németországot a német segítség megtételében azonban nemcsak az örmény népírtás megakadályozása vezette, hanem a Kaukázusban lévő olajmezők feletti felügyelet is. 1918 októberében, miután Németország fegyveszünetet kötött, Örményország újból deklarálta a függetlenségét és elszakadt az Oszmán Birodalomtól.
Törökország-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
