Sajnovics János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Demonstratio címlapja

Tordasi és kálozi Sajnovics János (Tordas, 1733. május 12. – Buda, 1785. május 4.) a finnugor nyelvrokonság korai kutatója, nyelvész, matematikus és csillagász.

A nemesi származású Sajnovics János, miután felvették a jezsuita rendbe, a rend előírásai szerint 1748. szeptember 24-én vagyonáról bátyja, Sajnovics Mátyás javára rendelkezett. 1758 és 1760 közt Hell Miksa, a bécsi udvari csillagda igazgatójának tanársegédje volt.

Nyelvünk finnugor rokonságának gondolatával egyes tudósok viszonylag korán foglalkoztak. A 18. században már német és skandináv tudósok utaltak a lapp és a magyar nyelv közötti esetleges rokonságra.

Az első magyar kutató Sajnovics János volt, aki megvetette nyelvünk rokonságának tudományos alapjait. Sajnovics nem volt nyelvész, jezsuita szerzetesként tagja volt annak az expedíciónak, amely 1769-ben VII. Keresztély dán király kezdeményezésére, Mária Terézia megbízásából Észak-Norvégia partjainál, Vardő szigetén végzett méréseket és megfigyeléseket az 1769. június 3-ról 4-re virradóan: a Vénusz bolygó átvonulása a napkorong előtt. A tudósnak a mérések mellett az is a feladata volt, hogy tanulmányozza a szigeten élő lappok anyanyelvét is. Sajnovics elsőként a két nyelv hangzásának, hanglejtésének hasonlóságára figyelt fel. Majd a nyelvek szókészlettani, hangtani és alaktani egyezéseit kutatta.

Sajnovics a lapp és a magyar nyelv azonosságairól már 1770-ben könyv alakban (Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse) írt, és ezzel elindította nyelvünk eredetének tudományos kutatását is. Igaz, hogy a tudós munkáját inkább külföldön fogadták el, hazánkban értetlenül és nem kis ellenszenvvel szemlélték. Ennek ellenére Sajnovics feltételezése az orvos és természettudós Gyarmathi Sámuel személyében követőre talált.

A röviden csak Demonstratio címen ismert művet lefordították dán, finn és német nyelvre (ma már angolul is olvasható), de magyarul csak 1994-ben jelent meg. Az első, koppenhágai kiadást gyorsan követte a nagyszombati, ez utóbbiban jelent meg először nyomtatásban az ómagyar Halotti Beszéd is.

Sajnovicsot Hell Miksával együtt a Dán Királyi Akadémia tagjává választották.

([1]).