Sóvárad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Sóvárad (Sărăţeni)
A református templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Maros
Rang	község
Népesség
Népesség	1627 (2002)[1]
Magyar lakosság	1534
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2

Sóvárad (románul Sărăţeni) falu Romániában Maros megyében.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Látnivalók 4 Híres emberek 5 Testvérvárosai 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A Sóvidék nyugatról első faluja, Szovátától 4 km-re délnyugatra fekszik a Kis-Küküllő felső folyása mellett keskeny völgyben terül el. Köröskörül dombok és hegyek sorakoznak. Keleten Szováta fölött, a Mező-havas 1777 méteres magas csúcsa. Északon a Bekecs látszik 1080, míg délen Siklód hegye 1024 méterével. A terület gazdagon borítja erdő és legelő.

[szerkesztés] Története

1332-ben Varad néven említik először.

Területét már a rómaiak is ismerték. Itt volt a római időkben a castrum salivum, vagyis a sóőrzés központi hivatala. A templomtól keletre már házakkal beépített helyen egykori római castrum csekély nyomai látszottak. A falu végében levő Csombod-hegy tetején találhatók várának csekély maradványai. A környező ősvárak legynagobbika, a székely várrendszer egyik láncszeme volt, a tatárjáráskor pusztult el. A Klastrom-bérce magaslatán a helyiek egykori ferences kolostort emlegetnek. 1910-ben 1946 magyar lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 1610 lakosából 1391 magyar, 202 cigány, 16 román és 1 német.

1968-2004 között a közeli Szovátához tartozott. 2004. április 7-dike óta önálló közigazgatási egység.

[szerkesztés] Látnivalók

• Református temploma 14. századi eredetű, 1767-ben átépítették, majd 1864-ben renoválták és bővítették.
• Határa sósforrásokban rendkívül gazdag.
• Erdélyi népi építészet parasztházai találhatók a faluban.
• Székelykapuk

[szerkesztés] Híres emberek

• Váradi Mátyás, pap, orvos (Sóvárad, 1638 – Kézdivásárhely, 1684 után)
• Péterfi Albert, ref. lelkész, pedagógus (Sóvárad, 1800. június 14. – Bukarest, 1850. március 29.)
• Péter Mihály Heinrich, biológus, az MTA külső tagja (Sóvárad, 1929. május 11. – )
• Király László, költő, író, műfordító (Sóvárad 1943 – )
• Király Béla, S., költő, esszéista (Sóvárad, 1957. január 25. – ).

Első testvérvárosként Sátoraljaújhely városa jelentkezett 2003-ban.A település a Zemplén egyik szellemi központja, a Tokaj-hegyaljai borvidék kereskedővárosa. A környező erdők kedvelt kirándulóhellyé teszik. A városhoz tartozó Széphalom irodalmi zarándokhely. Sátoraljaújhely mellett nemzetközi határátkelőhely működik.

A nagy történelmi múltú város eredeti neve Sátorhalma, illetve Sátorelő volt.

Városi kiváltságokat 1261-ben kapott V. István királytól. Védelmére a Várhegyen kővár épült, mely a XVI. századig állt fenn - emlékét ma már csak a hegy neve őrzi.

A város már a középkorban jelentős település: itt volt a híres hegyaljai bor kereskedelmi központja, itt vezettek át a kereskedelmi útvonalak Oroszország, Lengyelország és Erdély irányába. Itt készítette Szepsi Laczkó Máté páter 1640-ben az első aszúbort - Tokaj-Hegyalja máig leghíresebb borfajtását.

Sátoraljaújhely a XVII. századtól a Rákóczi-család birtokába került, a XVIII. század közepétől Zemplén vármegye székhelye lett. Itt kezdte pályáját a megye fiskálisaként Kossuth Lajos, itt volt résztvevője a közéletnek Kazinczy Ferenc és Szemere Miklós is.

A XIX. század második felére elérte a várost a vasútvonal, megépült a híres dohánygyár és a fürdő. A trianoni békeszerződés azonban megcsonkította a várost. Mai jelentőségét továbbra is a tokaji bor biztosítja.

Sátoraljaújhely történelmi műemlékekben gazdag, környékén számos kirándulóhely található. A város határában működik Magyarország leghosszabb ülőszékes felvonója (1334 méter hosszon), amely télen a Magas-hegyi sí- és szánkópályákhoz viszi a turistákat.

A régi zsidó temető a zsidóság jelentős zarándokhelye: itt nyugszik Teitelbaum Mózes csodarabbi, aki állítólag meggyógyította a gyermek Kossuth Lajost is, és nagy jövőt jósolt neki: Te leszel a néped zászlóhordozója.

A Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalom a magyar irodalomtörténet kiemelkedő helyszíne. Az egykori kastélykertben áll az Ybl Miklós tervei alapján épült Kazinczy-emlékcsarnok, amelynek kiállítása a nyelvújító Kazinczy Ferenc életpályáját idézi föl.

A 37-es út a szlovák határ melletti településen ér véget. Vasúton a Miskolc-Szerencs-Sátoraljaúhely vonalon közelíthető meg.

[szerkesztés] Testvérvárosai

   Sátoraljaújhely
 Kőröshegy (Magyarország)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Honlap a Sóvidékről, benne Sóvárad