Rioplatense nyelvjárás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Río de la Plata-i spanyol (Rioplatense) | |
|---|---|
| Beszélik: | Argentína, Uruguay |
| Terület: | Dél-Amerika délkeleti része |
| Beszélők száma: | ~35 millió |
| Besorolás: | Indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → nyugati csoport → spanyol nyelv → rioplatense (nyelvjárás) |
| Írás: | Latin |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | Argentína, Uruguay |
| Szabályozza: | lásd: spanyol nyelv |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | es |
| ISO 639-2 | spa |
| SIL-kód: | spa |
A rioplatense vagy Río de La Plata-i spanyol (español rioplatense) elsősorban a La Plata folyótorkolat környékén, vagyis az argentin és az uruguayi fővárosban, Buenos Airesben és Montevideóban, valamint a környező területeken beszélt dél-spanyol nyelvjárás.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Eltérések a spanyol köznyelvtől
[szerkesztés] Hangtan
A rioplatense néhány jellegzetes ponton különbözik a „sztenderd” spanyoltól. Legfőbb hangtani sajátossága, ami miatt élesen elkülönül a többi spanyol nyelvjárástól, hogy az ll, illetve y betűkkel jelölt hangot magyar s-nek vagy zs-nek ejtik. Az előbbi ejtésmód (amelyet a spanyol szakirodalom sheísmo, vagyis „s-ezés” jelzővel illet) inkább Uruguayban, míg az utóbbi (spanyolul zheísmo, azaz „zs-zés”) Argentínában jellemzőbb. A nyelvészek szerint ez, valamint a sajátos dallamos hanglejtés az olasz nyelv hatásnak tudható be, Argentína lakosságának lényeges részét ugyanis elspanyolosodott olasz bevándorlók teszik ki. Ezen kívül megtalálhatóak benne a dél-spanyol nyelvjárásokra általánosan jellemző egyéb vonások, mint például a szó- és szótagvégi -s elgyengülése, sokszor elnémulása, illetve gyenge aspirátává [h] alakulása, amely még jobban nehezíti a megértését.
[szerkesztés] Nyelvtan
A nyelvtani jellemzők közül a legfontosabb a vos névmás használata egyes szám második személyben (lásd: voseo), amely Argentínában teljesen általános, szinte kizárólagos, és az írott nyelvben, médiában is megjelenik, míg Uruguayban a bizalmasabb forma a tú-val szemben. Így Argentínában pl. a spanyol (tú) eres helyett (vos) sos-t (’te vagy’) mondanak, hasonlóképpen a felszólító módban a canta, come, vive (’énekelj, egyél, élj’) alakoknak cantá, comé, viví felel meg. Az általános voseo-val ellentétben a rioplatense nyelvjárásban ezek az alakváltozatok csak kijelentő mód jelen idejére és a felszólító mód egyes szám második személyű alakjára terjednek ki.
[szerkesztés] Szókincs
Az általános szókincsben szintén vannak olyan eltérések, amelyek félreértésre adhatnak okot, illetve tréfás szituációkhoz vezethetnek. Például az „autobusz”-nak a nyelvterület legnagyobb részén az autobús felel meg, míg Argentínában colectivo-nak, azaz „összegyűjtő”-nek nevezik, hasonlóképpen a cajeta, amely egy tejcsokoládé-féleség, Argentínában durva szó (női nemi szerv) is lehet.
Buenos Airesnek ezen kívül van egy sajátos, kulturális jelentőségű nyelvjárása, a lunfardo, amely lényegében olasz szavakkal kevert spanyol tájszólás. Ezt a nyelvezetet használják az tangóban is.
[szerkesztés] Lásd még
A spanyol világ portálja: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
