Riksdag
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Riksdag vagy Sveriges Riksdag Svédország egykamarás parlamentje.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Felépítése
- Szóvivő: Per Westerberg (2006. október 2. óta)
- Létszáma: 349 tagú
- Választás: a képviselőket négy évre választják
- Utolsó választások: 2006. szeptember 17-én (következő: 2010. szeptember 19.)
[szerkesztés] Összetétele
A Riksdag egy demokratikus parlament teendőit látja el. Törvényeket hoz, alkotmányt módosíthat, kormányt nevezhet ki. Az új kormányzási forma szerint (amit 1974-ben vezettek be) a kormányalkotás feladatát megvonták a királytól és a Riksdag szóvivőjének adták át. Bármilyen alkotmány-változtatást a parlament kétszer kell elfogadjon, két egymásutáni választási időszakban.
[szerkesztés] Kormány
A parlamentbeli pártokkal való megbeszélés után a szóvivő kinevezi a miniszterelnököt (svédül: Statsminister). Ezután a miniszterelnök megalkotja a kormányt, amit a parlament elfogad. A parlament többségi szavazás alapján kényszerítheti a kormány bármely tagját a lemondásra. Ha a miniszterelnök ellen szavaznak, az egész kormány lemond, és a folyamat elölről kezdődik.
[szerkesztés] Politika
A svéd képviselők szavazáskor általában a pártjuk irányvonalát követik. Szinte soha egy pártnak sem sikerült megszereznie több mint 50%-ot a szavazatokból, így kisebbségi vagy koalíciós kormányzásra kényszerültek. Általában két nagy blokk van: bal- és jobboldali, vagy szocialisták és nem-szocialisták (konzervatívok / liberálisok).
[szerkesztés] Választások
A parlament tagjait országos választásokon választják meg 4 évre, melyeket mindig szeptember harmadik vasárnapján tartják. A 18 évet betöltött svéd állampolgárok szavazhatnak. A következő választás 2010-ben lesz. Egy pártnak legalább 4%-ot kell elérnie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson.
[szerkesztés] Története
A modern Riksdag gyökereit 1435-ben kell keresni, amikor a svéd nemesség Arboga városában összegyűlt. Ezt I. Gusztáv király 1527-ben megváltoztatta, hogy a társadalom mind a négy rétege jelen legyen: nemesség, egyház, városiak és a parasztság. Ezt a formát (amit Ständestaat-nak neveztek) 1865-ig megtartották, amikor a modern kétkamarás parlament létrejött. Mivel nem bizonyult működőképesnek, ezért 1920-ban visszaállították az egykamarás parlamentet.
