Rhédey-palota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Rhédey-palota (2007)

A Rhédey-palota műemlék épület Kolozsvár belvárosában, a Jókai (Napoca) utca és a Fő tér sarkán.

[szerkesztés] Története

A legkorábbi ismert ház ezen a helyen Baráth Istváné volt, akit 1557-1569 között királybírónak, illetve háromszor főbírónak választottak meg. A 16. század végén Kathonay Mihály főbíró háza állt itt, utána a tót eredetű Zook Péter kereskedőé lett, majd Zook eladósodása miatt Viczei Máté tulajdonába jutott. 1610 körül Viczei építtette át a házat.

A 17. század második felében az ingatlan tulajdonosa Borosjenői Székely László, Kolozs vármegye főispánja, 1684-től Kolozsvár főkapitánya. 1692-ben bekövetkezett halála után felesége, Preda Bulcescu havasalföldi bojár lánya átépíttette a házat. Az építkezés nyomát ma is látható tábla őrzi, melynek felirata BULCSESDI / SÁRA / ÉPÍTETTE / ANNO 1698. Az épületnek a 18. század első felében Székely-ház a neve, az 1760-as évek elején gróf Rhédey János altábornagy vásárolta meg. Mivel ő rövidesen meghalt, a ház az öccse, gróf Rhédey Mihály tulajdonába került; 1775-1777 között ő építtette a saroktelekre az emeletes barokk palotát. A Jókai utca felé egy kétszintes bálteremmel toldották meg az épületet, de ez 1778 januárjában összeomlott, majd 1782-ben újjáépítették. Rhédey Mihályné báró Bánffy Terézia megengedte az 1792 őszén megalakuló magyar színtársulatnak, hogy a bálteremben tartsák előadásaikat. Így a palota arról nevezetes, hogy az első "erdélyi magyar nemes színtársulat" itt mutatta be 1792. december 17-én a Köleséri vagy a titkos ellenkezés című színdarabot. 1892 novemberében a színjátszás kezdetének százéves évfordulója alkalmával a házra emléktábla került, amelyet Pákey Lajos tervezett.

Az 1850-es évek elején gróf Rhédey János részben lebontatta a palotát, részben falait beépíttette a ma is létező kétemeletes bérházba. Az utolsó Rhédey-örökös, báró Horváth-Inczédi Ödönné Rhédey Johanna a 19. és 20. század fordulóján közös homlokzattal egyesítette a Jókai utca felőli épületrészeket. Végrendeletében az épületet New York szállodával együtt a debreceni Református Kollégiumra hagyta, hogy az "Gróf Rhédey János Alapítvány" elnevezéssel kezelje őket, de kikötötte, hogy két leánya és azok leszármazói három generáción át haszonélvezeti joggal rendelkezzenek.

2000 óta az első emeleti lakosztály az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelye.

[szerkesztés] Forrás

Gaal György: A Rhédey-palota Kolozsvár Főterén, Erdélyi Gyopár, 2004/2. szám[1]
Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz, Korunk, Kolozsvár, 1992
Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Dáné Tibor Kálmán et. al. szerk., Kolozsvár 1000 éve (A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai), Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár, 2001, ISBN 9738231140, digitális változata

Kolozsvár látnivalói

	Múzeumok
	Szobrok
	Anyafarkas \| Blaga \| Bolyai J. \| Caragiale \| A. Ciolan \| Coşbuc \| C. Daicoviciu \| Eminescu \| Erdélyi Iskola \| A. Iancu \| Karolina-oszlop \| Mária-oszlop \| Mátyás király \| Memorandisták \| Baba Novac \| Rebreanu \| Szent György \| S. Toduţă
	Állattani \| Gyógyszerésztörténeti \| Néprajzi \| Szervátiusz \| Szépművészeti Múzeum \| Történelmi \| Tűzoltó
	Épületek
	Állami Magyar Színház \| Babos-palota \| Báthory–Apor Szeminárium \| Biasini-szálloda \| Bocskai István szülőháza \| Bolyai János szülőháza \| Egyetemiek Háza \| Egyetemi Könyvtár \| Igazságügyi palota \| Jezsuita rendház \|Jósika-palota \| Mátyás király szülőháza \| Marianum \| Megyeháza \| New York kávéház \| Ortodox püspöki palota \| Pákey-villa \| Pénzügyigazgatóság \| Piarista rendház \| Postapalota \| Régi városháza \| Rhédey-palota \| Román Nemzeti Színház \| Státusházak \| Szabók bástyája \| Széki-palota \| Tanítók Háza \| Teleki-ház \| Toldalagi-Korda palota \| Vasútállomás \| Vasútigazgatóság \| Városháza \| Wolphard–Kakas-ház
	Templomok
	Alvernai \| Bob utcai \| Bulgária telepi ref. \| Ferences \| Farkas utcai \| Görög \| Hídelvei ref. \| Kakasos \| Kálvária \| Kerekdombi ref. \| Kétágú \| Lutheránus \| Minorita \| Monostori ref. \| Neológ zsinagóga \| Ortodox katedrális \| Piarista \| Szent Mihály \| Szentpéteri \| Unitárius
	Felsőfokú oktatási intézmények
	Agrártudományi&Állatorvosi \| Babeş–Bolyai \| Műszaki \| Művészeti&Design \| Orvostudományi \| Protestáns Teológia \| Sapientia\| Zeneakadémia
	Középfokú oktatási intézmények
	Apáczai \| Bălcescu \| Bariţiu \| Báthory \| Blaga \| Brassai \| Coşbuc \| Eminescu \| Emmánuel (baptista) \| Ghibu \| A. Iancu \| János Zsigmond (unitárius) \| Ladea (képzőművészeti) \| Maranatha (adventista) \| I. Micu (görög katolikus) \| Popoviciu (informatikai) \|Racoviţă \| Református \| Római katolikus \| Şincai \| Stroia (balett) \| Toduţă (zenei) \| Waldorf
	Egyéb
	Botanikus kert \| Erzsébet-híd \| Fellegvár \| Házsongárd \| Hója \| Mikó-kert \| Sétatér \| Sportcsarnok \| Sportpark