Ravello
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ravello | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Olaszország |
|
| Régió | Campania | |
| Megye | Salerno (SA) | |
| Polgármester | Paolo Imperato | |
| Irányítószám | 84010 | |
| Körzethívószám | 089 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 2506 (2004) | |
| Népsűrűség | 368 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Tengerszint feletti magasság | 365 m | |
| Terület | 7 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Ravello
|
||
| Ravello weboldala | ||
Ravello egy község Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében.
Ravello 1086-ig püspöki székhely volt, majd a scalai püspökségbe olvadt, míg végül 1806-ban az Amalfi érsekség részévé vált.
A kis, 300 m magasan fekvő település számos turista célpontja és a nyári hónapok alatt zajló Ravello fesztivál otthona. A hely szépsége minden időkben megihlette a lakosokat és a látogatókat.
A 11. századi Duomo kapuját Barisano da Trani készítette 1179-ben. A San Pantalone-kápolnában őrzik a 4. században élt Szent Pantalone vérét, mely évente kétszer (májusban és augusztusban) cseppfolyóssá válik.
A Rufolo család, Ravello egyik leggazdagabb családja, a 13.században egy sziklakiszögellésre villát építtetett, mely azóta számos látogató célpontja. Nicola Rufolo, a család egyik hozzátartozója 1272-ben megalkotta a dóm szószékét, amely az arab-bizánci mozaikmunka egyik kiváló példája. Landolo Rudolfot Boccaccio megemlíti a Decameronjában. A félig leomlott villát 1851-ben a skót Francis Neville Reid vásárolja meg és újíttatja fel. A villa kertjétől ihletődött Wagner, amikor a Parsifal című opera 2.jelenetének díszletét írta le. A Rufolo villa ma a Kulturális Örökség Európai Egyetem központjának ad otthont, amely többek között kultúra- és környezetvédelemmel foglalkozik.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||
 Ravello |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Olaszország | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Kritériumok | II, IV, V | |||
| Felvétel éve | 1997 | |||
