Qobustani sziklarajzok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A qobustani sziklarajzok, hivatalos megnevezéssel qobustani sziklarajzok kultúrtája (azeri nyelven Qobustan Dövlət Tarixi-Bədii Qoruğu, röviden Qobustan qoruğu; Qobustan egyéb írásváltozatai: Gobusztán, Gobustan, Kobustan) Azerbajdzsán 2007 óta világörökségi védelmet élvező térsége, Bakitól 65 kilométerre délnyugatra, Qobustan városától nyugatra, a Kaszpi-tenger nyugati partjaitól 6 kilométerre, a félsivatagi Sirvan-síkság és a Kaukázus déli láncaihoz tartozó Qobustan-hegység találkozásánál. Az 5,37 négyzetkilométernyi, védelem alatt álló területet 30,96 négyzetkilométeres védőzóna veszi körbe, amely nagyjából egybeesik a Qobustani Nemzeti Park területével. A kultúrtáj magában foglal ezernyi sziklarajzot, felső paleolitikumi, bronzkori és középkori településmaradványokat és sírokat.

[szerkesztés] A helyszín

Három jól elkülöníthető terület áll világörökségi védelem alatt: a Böyük-daş (323,27 ha) és a Kiçik-daş (196,86 ha) sziklafennsíkja, illetve a Cingirdağ egyik, Yazılıtəpə nevű dombja (17,09 ha). A három plató észak–déli irányban terül el, felületüket abşeroni mészkő alkotta sziklatömbök borítják, amelyek körül a kevésbé kemény mészkőrétegek kioldódtak és számos, emberi megtelepedésre alkalmas barlang alakult ki. A tágabb térségben mintegy háromszáz iszapvulkán található. Természetrajzi szempontból érdekes a Cingirdağ északkeleti lankáin található Gaval-daş nevű, három kisebb kővel alátámasztott nagy, lapos szikladarab, amely – ha egy másik kővel megkoccintják – kongó hangot ad ki.

A térségben az utolsó jégkorszakot követően, az éghajlat melegebbre és csapadékosabbra fordulásával, 10 ezer évvel ezelőtt jelent meg az a népesség, amelynek településnyomai és művészi sziklarajzai mindmáig fennmaradtak. Barlangokban éltek, a közeli füves szavannákról szerezték be élelmüket, illetve a Kaszpi-tengerben halásztak. A barlangok közelében közel hatezer különféle ábrázolás látható mintegy ezer mészkősziklán. Ezek nagy részén ember- és állatalakok szerepelnek: nyilakkal és íjjal felszerelt vadászok, harcosok, rituális táncot járó férfiak, kövér anyafigurák, szarvasmarha- és lófélék, bölények, szarvasok, kecskék, vaddisznók, oroszlánok, halak, hüllők és rovarok, égitestek, valamint számos csónak. Az ábrázolások élethűek, méreteiket tekintve azonban helyenként eltúlzottak, így például egy 4,3 méteres halász- és egy több mint 2 méter magas ökörrajz esetében. A képek véséssel, karcolással, pontozással vagy csiszolással készültek kő- és fémeszközök segítségével, némelyiküket meg is festették. Koruk 8–4 ezer év közöttire tehető, de a keletkezés pontos idejét megállapító vizsgálatok még váratnak magukra. A feltételezések szerint e nedvesebb időszakban a Kaszpi-tenger szintje a mainál magasabb lehetett, és a napjainkbeli három fennsík szigetként vagy félszigetként nyúlt bele a tengerbe. Ez a hipotézis egyúttal megmagyarázná a feltűnően sok csónak- és halábrázolást is.

A későbbi korok tanúja körülbelül húsz őskori, valamint számos bronzkori és középkori településmaradvány, illetve épületrom, amelyek a qobustani térség korabeli fénykoráról vallanak. Az egyik szikladarabon lévő felirat az 1. század vége felé itt átvonult XII. római legio centuriója, Fulminata emlékét őrzi. A későbbi századok sziklavésetei terjedelmüket tekintve egyre kisebbek, és egyre inkább nonfiguratívak lettek. A 12–14. század közötti időből pedig számos arab felirat maradt fenn.

A szikladíszítményeket az 1930-as években véletlenül fedezték fel a helyszínen működő kőfejtő munkásai. Miután fény derült a gazdag leletre, a kőfejtési munkálatokat leállították, s 1939-ben megkezdődtek a rendszeres ásatások İshaq Cəfərzadə (nyugati átírásban Isaak Jafarzade) vezetésével. A régészeti feltárómunka során 750 szikla 3500 ábrázolását írták le és osztályozták, de a munkát már mások fejezték be. 1965-től a későbbi korok településmaradványait tárták fel azerbajdzsán régészek. 1966-ban a területen létrehozták a Qobustani Nemzeti Parkot (Qobustan Milli Parkı), Azerbajdzsán egyik legjelentősebb nemzeti-történeti emlékhelyét.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A qobustani sziklarajzok az UNESCO Világörökség honlapján (angol nyelven)
• Qobustan hivatalos honlapja (angol nyelven), (orosz nyelven), (azeri nyelven)
• A qobustani sziklarajzok képekkel a Window to Baku honlapon (angol nyelven)]
• A qobustani sziklarajzok képekkel a www.ecotourism.aznet.org oldalán (angol nyelven)
• Több qobustani sziklarajz fényképe és rajza elemzéssel a donsmaps.com-on (angol nyelven)
• A Qobustan vidéki iszapvulkánokról a www.azer.com oldalán (angol nyelven)

m·v·sz  Azerbajdzsán világörökségi helyszínei
	kulturális:	Baki történelmi belvárosa | Qobustani sziklarajzok