Pusztaföldvár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Pusztaföldvár | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Békés |
| Kistérség | Orosházi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 5919 |
| Körzethívószám | 68 |
| Népesség | |
| Népesség | 1928 (2002) |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 57,15 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Pusztaföldvár
|
|
Pusztaföldvár község Békés megye Orosházi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pusztaföldvár Békés megyei nyugati részén található. Orosházától 11 kilométerre, Békéscsabától 33 kilométerre fekszik a település. Közvetlen busszal megközelíthető Orosházáról, Csanádapácáról és Békéscsabáról.
[szerkesztés] Története
A fellelhető régészeti leletek szerint a Körös-Tisza-Maros köz táján 7500-8000 évvel ezelőtt jelent meg az ember. A "Körös kultúra" néven számontartott társadalom tagjai már termesztettek búzát, árpát, kecskét, juhot és szarvasmarhát, sőt már kutyát is tartottak. E korból kerültek elő hálónehezékek és kőbalták. Ez a nyugalom Kr. e. 2600 táján váratlanul megtört, majd a bronzkor elején ismét nyugalmasabb időszak köszöntött rá a területre. 1939-ben a Banner János által vezetett régészeti kutatás során edénytöredékek és bronztárgyak kerültek elő. Ebből következtethetünk arra, hogy Pusztaföldvár határában látható kettős sáncrendszer (földvár), az ún. Tatársánc közel háromezer éves. A magyarok honfoglalása, majd a kereszténység valószínűleg ezen a területen is ugyanúgy zajlott mint a Kárpát-medence többi részén. A mai Pusztaföldvár területén az Árpád-korban több templomos és templom nélküli falu is létezett.
A község első okleveles említése 1463-ból való. Ebben Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet tiltakozik Mátyás király birtokeladományozása ellen. Az augusztus 9-én kelt latin nyelvű okiratban több más település mellett találjuk "Feldwar" nevét. A következő írásos emlék egy 1488. május 10-ei jegyzőkönyv. Történt ugyanis, hogy a község földesura, Pozsgai Gáspár a törvényben biztosított szabad költözés megsértése miatt összetűzésbe került jobbágyaival. A jegyzőkönyv szerint hatvanan nyilakkal, lándzsákkal támadtak Pozsgaira és a bíróra.
A község az 1600-as évekre teljesen eltűnt a települések lajstromából. A község újratelepítésére 1841-ben került sor. A Torontál megyei Szajánból és Klárafalváról érkező első telepesek (összesen hatvan család) 2730 hold földön dohánytermesztéssel foglalkoztak. Később hozzájuk Orosházáról és Bánkútról érkeztek családok. A község első bírája Gulácsi János volt, az 1861-ben hivatalába lépő első jegyző Pálfy Antal.
A község az idők folyamán nem vesztett mezőgazdasági jellegéből. Bár sokan dolgoznak a közeli Orosháza nagy ipari vállalatainál, a legtöbb földvári család kenyerét ma is a termőföld adja.
A falu legfontosabb intézményei a két egységből álló óvoda és a Petőfi Sándor Általános Iskola. Az utóbbiban a diákok nem csak a kötelezően előírt tananyaggal ismerkedhetnek meg, hanem igény szerint művészeti oktatásban is részt vehetnek, így megismerkedhetnek a nép-, társas- és moderntánccal, a furulya- és zongoramuzsikával és a színjátszással. Az 1985-ben épített főépület és a 2002-re felújított alsótagozatos iskolaegység megteremtette annak a feltételét, hogy a gyerekek kulturált körülmények között tanulhassanak.
A faluban gyermekkorát eltöltő Tamkó Sirató Károly költőről elnevezett községi könyvtár szabadpolcos könyvállományával, napilap- és folyóirat polcával várja az olvasókat. Itt működik a Pusztaföldvárért Kiemelten Közhasznú Egyesület által 2003 óta üzemeltetett Teleház is, mely hozzájárul ahhoz, hogy a viharsarki község lakói a leggyorsabban hozzájuthassanak a világból érkező információkhoz. A Bartók Béla Művelődési Ház sem véletlenül kapta nevét; a neves zeneszerző ugyanis rendszeresen nyaralt a község határában álló tanyában egy rokonánál. A kultúrházban minden évben megrendezik a Bartók Népdaléneklő Versenyt.
A község legrégebbi közösségei az egyházak. A római katolikusok gyülekezetét a csanádapácai plébános gondozza, kívülről teljesen felújított templomukban minden vasárnap tartanak szentmisét. Az evangélikus gyülekezet Pusztaföldváron lakó lelkésze minden vasárnap és ünnepnap délelőtt 9 órakor tart istentiszteletet. Az evangélikus templomban már hagyománnyá vált jótékonysági hangversenyt 1996-ban rendezték meg először. Református istentiszteletet havonta egyszer tart az orosházi lelkipásztor.
Új színfoltot jelent a falu közösségi életében a Vajda Sára Ifjúsági Kulturális Egyesület (honlapja: [www.vskulte.fw.hu]), melynek tagjai olyan hagyományt élesztettek újra mint az egykori pöttyös bál. Nyári kulturális programsorozatukkal azoknak kívánnak programokat nyújtani, akik szeretik a kreatív, tartalmas kikapcsolódást. Céljuk, hogy bővítsék és egyszer állandó kiállításon bemutathassák a község történetének tárgyi emlékeit.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Evangélikus templom
A Rákóczi u. 30. szám alatt található templomot Dvoracsek József tervei alapján építették, neogótikus stílusban. Az alapkövét 1911. október 31-én helyezték el. Az építkezés 1912-ben kezdődött, a kivitelező Libor József építész volt. 1913 advent első vasárnapján szentelte fel Scholz Gusztáv püspök.
A teplomépítés ügyét mindvégig segítette, a munkákat szervezte Bolla Mihály (1850-1915), aki pusztaföldvári származású volt, majd a Földművelésügyi Minisztérium tanácsosa lett. Munkáját a község díszpolgári oklevéllel köszönte meg 1914-ben.
A templom orgonáját a temesvári Wegenstein Lipót cége készítette. Az egymanuálos, pneumatikus hangszert 2003-ban újítatta fel az evangélikus egyházközség. A templom tornyában eredetileg négy harang volt, a legnagyobbat elvitték az első világháborúban. Azóta három harang van a 41 méter magas toronyban
A templom oltárképe Jézus Krisztust ábrázolja a Getszemámi kerti imája közben. A templom belsejében megtalálható Bolla Mihály, valamint a két világháború hőseinek emléktáblája. A templom hátsó részén található kovácsoltvas kereszt Verasztó Géza alkotása.
[szerkesztés] Tatársánc
A falu délkeleti határszélén található a Kis- és a Nagy-Tatársánc. Teljes hossza 3 km, átmérője 1800 m. Az 1939-ben végzett ásatások alapján feltételezik, hogy a ketős földsáncból és vizesárokból álló erődítés, a bronzkor vége felé, Kr. e. VIIII-V. században épült, egy ősfolyó feletti természetes magaslaton. Feltehetően az avarok építették a kelta, vagy szkíta törzsek elleni védelem céljára (nevével ellentétben tehát építése nem a tatárjáráshoz kapcsolódik). Eredeti magassága 2-2,5 m, a vizesárok szélessége 25-35 m, mélysége szintén 2-2,5 m lehetett.
[szerkesztés] Tatársánci Ősgyep
A falu határában található a Tatársánci Ősgyep [1]. Ez egy 1971 óta országos védelem alatt álló természetvédelmi terület, mely jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik. Fél hektárnyi területével ez hazánk egyik legkisebb természetvédelmi területe. Tudományos jelentősége viszont Európa hírű: a jégkorszakot követő felmelegedés ősi növényvilágának, ritkaság számba menő, élő maradványa: löszgyep (Salvio-Festucetum rupicolae).
Megmenekülését annak köszönheti, hogy viszonylag meredek oldala miatt sohasem szántották fel. Dr. Kiss István botanikus fedezte fel 1930-ban. Jelenleg körbe van kerítve, és csak kutatók látogathatják. A Nemzeti Park munkatársai azon fáradoznak, hogy a körülötte levő újabb egy hektáron is elterjesszék ritka növénytársulását.
A löszgyep jellemző fajai: bókoló zsálya (Salvia nutans), macskahere (Phlomis tuberosa), sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys), csuklyás ibolya (Viola ambigua), csattogó eper (Fragaria viridis), Asperula cynanchica), közönséges borkóró (Thalictrum minus), jakabnapi aggófű (Senecio jakobaea), erdélyi hérics (Adonis transsylvanica), tavaszi hérics (Adonis vernalis).
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1884. november 4-én Szimonidesz Lajos evangélikus lelkész, művelődéstörténész, tábori püspök.
[szerkesztés] Irodalom
- Pleskonics András: Adatok, képek és dokumentumok a Pusztaföldvári Olvasókör 100 éves történetéből, 1880-1980, Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1989, ISBN 9637141332
- Pleskonics András: A megtartó falu, Pusztaföldvár képes története, Az újratelepítés 150. évfordulója emlékére, 1841-1991, Községi Önkormányzat és a Pusztaföldvári Honismereti Baráti Kör, Pusztaföldvár, 1991, ISBN 963033352X
- Pleskonics András: Mesél a szülőföld, Tájak-emberek-emlékek, Békéssámson - Hódmezővásárhely (Bodzáspart) - Pusztaföldvár, Békés Megyei Levéltár, Gyula, 1991, ISBN 9637239146
- A rögtől - a kozmoszig, Pusztaföldvári kötődésű költők kisantológiája, szerk: Pleskonics András, Pusztaföldvári Honismereti Baráti Kör és a MOL Rt., Pusztaföldvár, 1993, ISBN 9630295644
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Békés megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
