ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Pontosz - Wikipédia

Pontosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk az ókori államról szól. Hasonló címmel lásd még: Pontuszi-hegység.

Pontosz, Pontus, ókori ország Északkelet-Kis-Ázsiában (ma Törökország). Északon a nevét adó Fekete-tenger (görögül Pontosz Euxinosz), nyugaton, a Halüsz mentén Paphlagónia és Galatia, délen Kappadókia és Armenia, keleten pedig Armenia és Kolkhisz határolta. Lakóit bőrszínükről fehér-szüriaiaknak (leukoszüriaiak) nevezték. Alapítója egy perzsa szatrapa, Mithridatész volt, akit – bár nem volt független – szokás I. Mithridatésznek nevezni.

Pontoszra alig hatott a perzsa és a hellenisztikus civilizáció. Az i. e. 4. században egy perzsa család uralma alá került, akik kihasználták Nagy Sándor birodalmának felbomlását, és i. e. 281-ben az uralkodó (II. Mithridatész) már királynak szólíttatta magát. Egy évszázaddal később I. Pharnakész bekebelezte Szinopét, V. Mithridatész (meghalt i. e. 120-ban) egy Rómával kötött előnyös szövetségi szerződés révén Phrügia birtokába jutott. A legnagyobb pontoszi uralkodó, VI. Mithridatész elfoglalta Kis-Ázsiát, ellenőrzése alá vonta a Krím-félszigetet, és behatolt Róma görögországi területeire. A pontoszi birodalom azonban nem volt stabil sem politikailag, sem gazdaságilag, és Mithridatész is csak azért terjeszthette ki ilyen mértékben a hatalmát, mert Rómát egyéb külső és belső problémái kötötték le. Sulla sikeres csatái után (i. e. 86i. e. 85) Pompeius (i. e. 65) legyőzte Mithridatészt, majd amikor annak fia, II. Pharnakész előnyt próbált kovácsolni a római polgárháborús helyzetből, Julius Caesar könnyedén legyőzte Zelánál (i. e. 47). A rómaiak Pontoszt Galatia – Kappadókia provinciához csatolták. A főbb pontoszi városok Amasia, Neocaesarea és Zela voltak.

Uralkodói:

Uralkodó neve Uralkodás időszaka
I. Mithridatész Kr. e. 301–266
Ariobarzanész Kr. e. 266–250 körül
II. Mithridatész Kr. e. 250 körül–220
III. Mithridatész Kr. e. 220 körül–185
I. Pharnakész Kr. e. 185 körül–170
IV. Mithridatész Philopator Kr. e. 170 körül–150
V. Mithridatész Euergetész Kr. e. 150 körül–120
VI. Mithridatész Eupator Kr. e. 120–63
II. Pharnakész Kr. e. 63/48–47
Deiotarosz Kr. e. 63–40
Dareiosz Kr. e. 39–37
I. Polemón Kr. e. 37–8/7
Püthodorasz Kr. e. 8/7–Kr. u. 19
II. Polemón Kr. u. 38–63

[szerkesztés] Források

  • Ókori Lexikon I–VI. kötet, szerk. PECZ Vilmos, Franklin Társulat, Budapest 1904.
  • Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott?kormányozott? Bp.:Springer, 1994
  • ókor Ókorportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -