Phaidrosz (dialógus)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Platón dialógusai |
Szókratikus korszak |
Szókratész védőbeszéde |
Kisebbik Hippiasz |
Nagyobbik Hippiasz |
Euthüphrón |
Kritón – Lüszisz |
Lakhész – Kharmidész – Ión |
Protagórasz – Euthüdémosz |
Gorgiasz – Menexenosz |
Menón – Kritiasz |
Apológia |
Kritón – Kratülosz |
A "nagy" dialógusok : formatan,
politika, halál, dialektika, szerelem. |
Phaidón – A lakoma |
Állam – Phaidrosz |
Kései dialógusok :
A forma-teória kritika, kozmológia, politika, metafizika |
Theaitétosz – Parmenidész |
A szofista – Philébosz |
Az államférfi – Timaiosz |
Törvények |
Apokrif dialógusok |
Menexenosz – Első Alkibiadész |
Második Alkibiadész– Minósz |
Theagész – Szerelmes ifjak |
Kleitophón- Hipparkhosz |
A Phaidrosz Platón dialogikus formában megírt retorikával foglalkozó műve. Szereplői Szókratész és Phaidrosz.
Phaidrosz találkozik Szókratésszel, s felolvassa neki Lüsziasz beszédét. E beszéd egy szépfiú megkísértését írja le, a beszélgető felek a továbbiakban a beszédről s a retorikai helyességről tárgyalnak. Lüsziasz beszédének lényege ugyanis, hogy „inkább kell odaadónak lenni azzal, aki nem szeret, mint a szeretővel”. Szókratész és Phaidrosz is mondanak egy-egy beszédet, majd Szókratész mond még egyet, nem elégszik meg a saját beszédébel. E beszédekben felmerülő fontos kérdések: Milyen a jó szónok? Hol az ember határa? Valóban igaz-e a mitológia? (ez a kérdés csak közvetve) Mi a barátság?
A Phaidrosz Platón egyik legdrámaibb dialógusa. Szókratész az erkölcsre neveli a fiút, a fiú pedig szeretné, hogy elcsábítsa, de Szókratész nem teszi meg, annak ellenére, hogy szerelmes az ifjú Phaidroszba (ez a Lakomából is kiderül)