Pócsmegyer
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Pócsmegyer | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Közép-Magyarország | |
| Megye | Pest | |
| Kistérség | Szentendrei | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 2017 | |
| Körzethívószám | 26 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 1244 (2001) | |
| Népsűrűség | 95,11 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 13,08 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Pócsmegyer
|
||
Pócsmegyer község Pest megyében, a Szentendrei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Budapesttől 26 km-re északra, a Szentendrei-szigeten fekvő település, üdülőövezete Surány.
[szerkesztés] Legközelebbi települések
[szerkesztés] Története
Pócsmegyer már az Árpád korban lakott hely. A Rosd nemzetség ősi birtoka, majd a Visegrádtól a Csepel-szigetig húzódó királyi felségterület része. Pócsmegyer összetett helynevének első tagja arra utal, hogy egy "Pócs" nevű személyé volt, a második tag arra vonatkozik, hogy eredetileg a Megyer törzsbeliek települése. A lakosság egy évePócsmegyer 1918-banzreden át magyar anyanyelvű volt és maradt. A települést a tatárjárás pusztításai elkerülték. 1559-től a török hódoltsághoz tartozik, ekkor 46 adóköteles háza volt, és a hódoltság alatt sem pusztult el. A református egyházról már 1626-tól vannak írásos dokumentumok. Templomukat a Duna partján 1788-ban építették, amit 1818-ban Surányi csárda 1930-banmegnagyobbítottak és tornyát is ekkor emelték. Anyakönyveik 1744-től veszik kezdetüket. Vályi András "Magyar országnak leírása" című 1796-99-ben írott munkája szerint "Lakosai hajósok többnyire a hajók vontatásával keresik élelmeket. Ide tartozik a leányfalusi puszta, itt vannak szőlőhegyeik…". 1848-ig a gróf Eszterházy család volt a földesura, utána gróf Breuen Ágoston örökölte, aki 1860 táján itteni birtokát több vállalkozónak adta el. 1838-ban árvíz pusztította el a községet, de az itt lakók újra felépítették a falut. 1848-ból fennmaradt feljegyzés szerint pócsmegyeri pék sütötte Kossuth Lajos asztalára a mindennapi kenyeret. A község a XX. századra éri el kiteljesedését, és "fénykora" az 1930-as évekre tehető, amikor közigazgatási székhely volt, s a polgárosodás is jelentős fejlődésnek indult. Bizonyára kevesen tudják, hogy Leányfalu is Pócsmegyerhez, mint anyaközséghez tartozott 1949-ig.
[szerkesztés] Nevezetességei
Pócsmegyer műemlékei:
- református templom barokk stílusban épült 1788.-ban,
- Dunára néző Eszterházy-Bercelly kúria (ma Eper csárda).
- Pázsit Tófürdő Közkedvelt pihenő és kirándulóhely, ahol strandolási és horgászási lehetőség van.
- Az augusztus 20-i Szent István napi ünnep kiemelkedő rendezvénye a községnek.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1950. szeptember 14-én Bruzsenyák Ilona Európa-bajnok atléta.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Pócsmegyer Önkormányzatának honlapja
- Pócsmegyer a Vendégvárón
- Szentendrei-sziget Portál
- Légifotók Pócsmegyerről
- Pócsmegyer a www.utikonyvem.hu oldalon
 |
Ez a Pest megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
