Osztrák schilling
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A schilling (ejtsd: "siling") Ausztria pénzegysége volt, amíg 2002-ben be nem vezették az eurót. A hivatalos átváltási árfolyama szerint, egy euró 13,7603 schillinget ér.
A schilling váltópénze a groschen volt. Egy schilling 100 groschent ért.
A schillinget 1924-ben vezették be, ekkor 1 egységét 10 000 osztrák-magyar korona értékével tették egyenlővé. 1938-ban, az Anschluss-szal eltörölték (1 birodalmi márka ekkor 1,5 schillinget ért), majd a Második Osztrák Köztársaság a II. világháború után, 1945. november 30-án újra forgalomba helyezte. Ekkor 1 birodalmi márkáért 1 schillinget adtak, személyenként limitálva 150 schillingre. Az 1947. novemberi "második schilling törvénnyel" új bankjegyeket bocsátottak ki. A pénzegység az 1950-es években szilárdult meg, amikor is árfolyamát az amerikai dolláréhoz kötötték (1 dollár 26 schillinget ért). 1971-ben, a bretton woods-i rendszer végetérte után a schilling árfolyamát egy valutakosárhoz igazították, majd 1976-tól a német márkához.
Az euró érméket és bankjegyeket 2002-ben bocsátották ki, a régi schillinget még az év február 28-ig kivonták a forgalomból. A schilling érméket és bankjegyeket az Österreichische Nationalbank (magyarul: "Osztrák Nemzeti Bank") korlátlan ideig beváltja euróra.
Az euró bevezetésekor forgalomban lévő érmék (részletesen: Az osztrák schilling pénzérméi):
- 1 groschen (0,0727 eurócent) – cink
- 2 groschen (0,1453 eurócent) – alumínium
- 5 groschen(0,3634 eurócent) – cink
- 10 groschen (0,7267 eurócent) – 98,5% alumínium, 1,5% magnézium
- 50 groschen (3,63 eurócent) – 91,5% réz, 8,5% alumínium
- 1 schilling (7,27 eurócent) – 91,5% réz, 8,5% alumínium
- 5 schilling (36,34 eurócent) – réz-nikkel (75% réz, 25% nikkel)
- 10 schilling (72,67 eurócent) – réz-nikkel (75% réz, 25% nikkel), tiszta nikkel maggal
- 20 schilling (1,45 euró) (kevesebbszer használták, mint a bankjegyet)
- 50 schilling (3,63 euró) (nagyon ritkán lehetett vele találkozni)
bankjegyek az euró bevezetése előtt [1]:
névérték | euróban | első kiadás | előlap | hátlap |
---|---|---|---|---|
20 schilling | 1,45 | 1986. október 1. | Moritz Daffinger | Albertina |
50 schilling | 3,63 | 1986. január 2. | Sigmund Freud | Josephinum (Alsergrund, Bécs) |
100 schilling | 7,27 | 1984. január 2. | Eugen von Böhm-Bawerk | Österreichische Akademie der Wissenschaften |
500 schilling | 36,34 | 1997. január 1. | Rosa Mayreder | Rosa Mayreder |
1000 schilling | 72,67 | 1997. január 1. | Karl Landsteiner | Karl Landsteiner |
5000 schilling | 363,36 | 1988. január 4. | Wolfgang Amadeus Mozart | Wiener Staatsoper |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Österreichische Nationalbank (angolul)
- Österreichische Nationalbank (németül)
- ÖNB Money Museum – "A schillingtől az euróig"
- Papirpénzek Ausztria – gyűjtőoldal (németül, angolul)
Euró előtti | Belga frank | Ciprusi font | Finn márka | Francia frank | Görög drachma | Holland forint | Ír font | Luxemburgi frank | Máltai líra | Monacói frank | Német márka | Olasz líra | Osztrák schilling | Portugál escudo |San Marinó-i líra | Spanyol peseta | Szlovén tolár | Vatikáni líra |
ERM II | Dán korona | Észt korona | Lett lat | Litván litas | Szlovák korona |
Egyéb | Brit font | Bolgár leva | Cseh korona | Lengyel złoty | Magyar forint | Román lej | Svéd korona |