ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Osztrák schilling - Wikipédia

Osztrák schilling

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az 5 schilling-es érme
Az 5 schilling-es érme

A schilling (ejtsd: "siling") Ausztria pénzegysége volt, amíg 2002-ben be nem vezették az eurót. A hivatalos átváltási árfolyama szerint, egy euró 13,7603 schillinget ér.

A schilling váltópénze a groschen volt. Egy schilling 100 groschent ért.

A schillinget 1924-ben vezették be, ekkor 1 egységét 10 000 osztrák-magyar korona értékével tették egyenlővé. 1938-ban, az Anschluss-szal eltörölték (1 birodalmi márka ekkor 1,5 schillinget ért), majd a Második Osztrák Köztársaság a II. világháború után, 1945. november 30-án újra forgalomba helyezte. Ekkor 1 birodalmi márkáért 1 schillinget adtak, személyenként limitálva 150 schillingre. Az 1947. novemberi "második schilling törvénnyel" új bankjegyeket bocsátottak ki. A pénzegység az 1950-es években szilárdult meg, amikor is árfolyamát az amerikai dolláréhoz kötötték (1 dollár 26 schillinget ért). 1971-ben, a bretton woods-i rendszer végetérte után a schilling árfolyamát egy valutakosárhoz igazították, majd 1976-tól a német márkához.

Az euró érméket és bankjegyeket 2002-ben bocsátották ki, a régi schillinget még az év február 28-ig kivonták a forgalomból. A schilling érméket és bankjegyeket az Österreichische Nationalbank (magyarul: "Osztrák Nemzeti Bank") korlátlan ideig beváltja euróra.

Az euró bevezetésekor forgalomban lévő érmék (részletesen: Az osztrák schilling pénzérméi):

  • 1 groschen (0,0727 eurócent) – cink
  • 2 groschen (0,1453 eurócent) – alumínium
  • 5 groschen(0,3634 eurócent) – cink
  • 10 groschen (0,7267 eurócent) – 98,5% alumínium, 1,5% magnézium
  • 50 groschen (3,63 eurócent) – 91,5% réz, 8,5% alumínium
  • 1 schilling (7,27 eurócent) – 91,5% réz, 8,5% alumínium
  • 5 schilling (36,34 eurócent) – réz-nikkel (75% réz, 25% nikkel)
  • 10 schilling (72,67 eurócent) – réz-nikkel (75% réz, 25% nikkel), tiszta nikkel maggal
  • 20 schilling (1,45 euró) (kevesebbszer használták, mint a bankjegyet)
  • 50 schilling (3,63 euró) (nagyon ritkán lehetett vele találkozni)

bankjegyek az euró bevezetése előtt [1]:

névérték euróban első kiadás előlap hátlap
20 schilling 1,45 1986. október 1. Moritz Daffinger Albertina
50 schilling 3,63 1986. január 2. Sigmund Freud Josephinum (Alsergrund, Bécs)
100 schilling 7,27 1984. január 2. Eugen von Böhm-Bawerk Österreichische Akademie der Wissenschaften
500 schilling 36,34 1997. január 1. Rosa Mayreder Rosa Mayreder
1000 schilling 72,67 1997. január 1. Karl Landsteiner Karl Landsteiner
5000 schilling 363,36 1988. január 4. Wolfgang Amadeus Mozart Wiener Staatsoper

[szerkesztés] Külső hivatkozások


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -