Orgonakeskenymoly
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||
| Caloptilia syringella Fabricius, 1794 (Gracillaria anastomosis néven Haworth, 1828) |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||
Az orgona-keskenymoly (Caloptilia syringella) a valódi lepkék (Glossata) közé sorolt keskenyszárnyú molylepkefélék (Gracillariidae) családjának egyik, Magyarországon is élő faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése, élőhelye
Európában és Kis-Ázsiában honos faj. Emellett előfordul Kanadában is, ahová valószínűleg behurcolták.
[szerkesztés] Megjelenése
12–14 mm fesztávolságú szárnya tarka: barna-fekete-sárga foltokkal.
[szerkesztés] Életmódja
Évente két nemzedéke kel ki; az első március–áprilisban, a második augusztus–szeptemberben. Az imágó főként az orgonabokrok körül röpköd – elsősorban nappal, de néha éjszaka is. A mesterséges fény vonzza. A hernyó fiatalon foltaknát rág, késôbb összesodort levelekben él. Elsősorban orgonáról (Syringa) ismert, de megél más növényeken is:
- kecskerágó (Evonymus),
- aranyvessző (Forsythia),
- kőris (Fraxinus),
- jázmin (Jasminum),
- fagyal (Ligustrum),
- hóbogyó (Symphoricarpus),
- bangita (Viburnum).
