Norvégia uralkodóinak listája
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
| Norvégia, Feröerrel (860-1814) |
| Unió Izlanddal és Grönlanddal (1262-1814) |
| Unió Svédországgal (1319-1343) |
| Unió Dániával (1380-1396) |
| A Kalmari Unió (1397-1536) |
| Dánia, Svédország és Norvégia Egyesült Királysága (1397-1523) |
| Dánia és Norvégia Egyesült Királysága (1523-1536) |
| A Dán-Norvég Királyság (1536-1814) |
| Svédország és Norvégia Uniója (1814-1905) |
| Norvég Királyság (1905-től napjainkig) |
Az alábbi táblázat Norvégia uralkodóinak a névsorát tartalmazza, a legendás Széphajú-ház (vagy másnéven Yngling-ház) uralkodásától kezdve. A dinasztia alapítása hozzávetőleg 860-ra tehető, és I. Harald nevéhez kötődik. Ő volt az első olyan uralkodó, akinek sikerült egy hatalom alá vonnia a viking uradalmakat.
A norvég állam megalapítása után hamarosan felvette a kereszténységet, és a monarchia mind a mai napig fennmaradt. Először 1163-ban készült trónutódlási törvény, így azelőtt gyakran komoly konfliktusok pattantak ki az uralkodó személyét illetően.
| Uralkodóház | Uralkodó | Hatalmon volt | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
|
|
|||
| Yngling | Ingjald Illrade | 565-623 | |
| Yngling | Ivar Vidfamne | 623-647 | |
| Yngling | I. Favágó Olaf Ingjaldsson | 680-710 | Ingjald svéd király fia. |
| Yngling | I. Hvitbeinn Halfdan Olofsson | 710-750 | |
| Yngling | I. Eystein Halfdansson | 750-780 | |
| Yngling | 'II. Szelíd Halfdan Eystensson (762 - 800) |
780-800 | |
| Yngling | Vadász Gudrod Halfdansson | 800-810 | |
| Yngling | II. Olaf Geirstade Gudrodsson | 810-840 | |
| Yngling | III. Fekete Halfdan Gudrodsson (820 - 860) |
840-863 | |
| Yngling | I. Széphajú Harald (850 k. - 933) |
863 k.-930 k. | III. Fekete Halfdan, Westfoldi király fia. A norvég korona alapítója. Egyesítette a norvég törzseket. Neve norvégül: Harald I Harfågre. |
| Yngling | I. Véreskardú Erik (885/895 k. - 954) |
930 k.-934 | I. Harald fia. Elűzték a trónról. Késsőbb meggyilkolták. Neve norvégül: Eirik I Haraldsson Blodøks. |
| Yngling | I. Jóságos Haakon (915/920 k. - 961) |
934-961 | I. Harald fia. Elesett az I. Erik fiai elleni küzdelemben. Neve norvégül: Haakon I Haraldsson den Gode. |
| Yngling | II. Szürkeköpenyes Harald (930 k. - 974) |
959/961-974 | I. Erik fia. Neve norvégül: Harald II Eiriksson Gråfell. |
| - | II. Nagy Haakon jarl (935 - 995) |
974-995 | Elmenekült I. Olaf elől, de nemsokára meggyilkolták. Neve norvégül: Haakon II Sigurdsson. |
| Yngling | (III.) I. Olaf (963/964 - 1000 IX. 9) |
995-1000 | A II. Harald által 963-ban kivégeztetett Tryggve Olafsson utószülőtt fia, I. Harald dédunokája. Elősegítette a kereszténység terjesztését. Neve norvégül: Olaf I Tryggvasson. Elesett a Svoldi ütközetben. |
| - | II. Earl Erik (963 - 1024) |
1000-1012 | A dán korona vazallusa lett, így helyette Villásszakállú Svend (Svein I Tjugeskjegg, 955-1014) uralkodott. Haakon Jarl fia. Neve norvégül: Eirik II Haakonsson. |
| - | I. Earl Svend (? - 1016) |
1012-1015 | Névlegesen uralkodott. Neve norvégül: Svein I Haakonsson. |
| Yngling | II. Szent Olaf (995 - 1030 VII. 29) |
1015-1028 | Harald Grenske fia, I. Harald ükunokája. Meghalt a Stiklestadi csatában csatában. Neve norvégül: Hellig-Olav II Haraldsson. |
| - | Earl Haakon (? - 1029) |
1028-1029 | II. Erik fia. Csak kormányzó. 1029-ben eltünt a tengeren. |
| Jelling | II. Svend (1016 - 1035) |
1029-1035 | I. Erik unokaöccsének az unokája, I. Knut dán király (Knut den Mektige) fia. Neve norvégül: Svein II Knutsson Alfivason. |
| Yngling | I. Jóságos Magnus (1024 - 1047 X. 25) |
1035-1047 | II. Olaf fia. Neve norvégül: Magnus I Olafsson den Gode. |
| Yngling | III. Irgalmatlan Harald (1015 - 1066 IX. 25) |
1047-1066 | I. Harald ükunokája. Megtámadta Angliát, de elesett a Stamforbridge mellett csatában. Neve norvégül: Harald III Hardråde. |
| Yngling | II. Magnus (1048 - 1069 IV. 28) |
1066-1069 | III. Harald fia. Neve norvégül: Magnus II Haraldsson. |
| Yngling | III. Csendes Olaf (1050 k. - 1093 IX. 22) |
1067-1093 | II. Magnus testvére. Neve norvégül: Olav III Haraldsson Kyrre. |
| Yngling | Haakon Magnusson (1070 - 1095) |
1093-1095 | II. Magnus fia, III. Magnus unokatestvére, akik a trónöröklés törvényének hiányában egyszerre kezdtek uralkodni. Neve norvégül: Haakon Magnusson. |
| Yngling | III. Csupaszlábú Magnus (1073 - 1103 VIII. 13) |
1093-1103 | III. Olaf fia. Neve norvégül: Magnus III Olafsson Berrføtt. |
| Yngling | (IV.) Olaf (1099 - 1115 XII. 22) |
1103-1115 | III. Magnus fia. Neve norvégül: Olaf Magnusson. |
| Yngling | (II.) I. Eystein (1088/1089-1122 VIII. 29) |
1103-1123 | III. Magnus fia. Neve norvégül: Øystein I Magnusson. |
| Yngling | I. Sigurd a keresztes lovag (1090 - 1130 III. 26) |
1103-1130 | III. Magnus fia. Neve norvégül: Sigurd I Magnusson Jorsolfare. |
| Yngling | IV. Vak Magnus (1115 - 1139 XI. 12) |
1130-1135 | I. Sigurd fia. IV. Harald 1135-ben megvakíttatta és megcsonkíttatta. Neve norvégül: Magnus IV Sigurdsson den Blinde. |
| Yngling | IV. Harald (1103 - 1136 XII. 14) |
1130-1136 | III. Magnus fia. Uralkodása alatt ellenkirályt állítottak vele szembe Sigurd Slembe személyében. Neve norvégül: Harald IV Magnusson Gille. |
| Yngling | I. Púpos Inge (1136 - 1161 I. 7) |
1136-1161 | IV. Harald gyermeke. Neve norvégül: Inge II Haraldsson Krokrygg. |
| Yngling | II. Nagyszájú Sigurd (1132 - 1155 VI. 11) |
1136-1155 | IV. Harald fia. Neve norvégül: Sigurd II Haraldsson Munn. |
| Yngling | (III.) II. Eystein (1125 - 1157 VIII. 21) |
1142-1157 | IV. Harald fia. Az 1136-ban megszületett örökösödési törvény értelmében több párhuzamos uralkodó nem lehet. Neve norvégül: Øystein II Haraldsson. |
| Yngling | Szélesvállú Haakon (1147 - 1162 VII. 7) |
1161-1162 | II. Sigurd fia. Neve norvégül: Haakon Sigurdsson Herdebreid. |
| Yngling | III. Sigurd (1155 - 1163 IX. 29) |
1162-1163 | II. Sigurd fia. V. Magnus ellenkirályaként lépett fel, és egyes források nem ismerik el norvég uralkodónak. |
| Yngling | V. Magnus (1156 - 1184 VI. 15) |
1163-1184 | I. Sigurd unokája. Már 1161-ben megszerezte a jogot a trónra, de csak később koronázhatták meg. Először III. Sigurd lépett fel ellene, majd Øystein Meyla (1174-1177). Uralkodása alatt az egyházra támaszkodott. Neve norvégül: Magnus V Erlingsson. |
| Yngling | Sverre
|
1184-1202 | Három ellenkirály lépett fel ellene: Jon Kuvlung, (1185-1188), Sigurd Magnusson (1193-1194) és Inge Magnusson (1196-1202). II. Sigurd fia. Nem támogatta az egyházat. Neve norvégül: Sverre Sigurdsson. |
| Yngling | III. Haakon (1170 - 1204 I. 1) |
1202-1204 | Sverre fia. Neve norvégül: Haakon III Sigurdsson. |
| Yngling | Guttorm (1199 - 1204 VIII. 11) |
1204 | Sverre unokája. Neve norvégül: Guttorm Sigurdsson. |
| Yngling | II. Inge (1185 - 1217 IV. 23) |
1204-1217 | II. Sigurd unokája. Két ellenkirállyal kellett megküzdenie hatalmáért: Erling Steinvegg (1204-1207) és Filippus Simonson (1207-1217). |
| Yngling | IV. Öreg Haakon (1204 - 1263 XII. 15) |
1217-1263 | III. Haakon fia. Skule ellenkirályságával kellett szembenéznie (1239-1240). Meggyilkoltatta 1241 IX. 22-én Snorri Sturluson izlandi költőt, történetírót. 1262-ben meghódította Izlandot. Neve norvégül: Haakon IV Haakonsson den Gamle. |
| Yngling | Haakon (?-1257) |
1257 | IV. Haakon fia. Neve norvégül: Haakon Haakonsson. |
| Yngling | VI. Törvényalkotó Magnus (1238 V. 1 - 1280 V. 9) |
1263-1280 | IV. Haakon fia. Új törvényekkel akarta megerősíteni a királyi hatalmat. Neve norvégül: Magnus VI Haakonsson Lagabote. |
| Yngling | III. Papgyűlölő Erik (1268 - 1299 VII. 15) |
1280-1299 | VI. Magnus fia. Melléknevét az egyház kíváltságait fokozni akaró drontheini érsek elleni harcáról kapta. Neve norvégül: Erik III Magnusson. |
| Yngling | V. Hosszúlábú Haakon (1270 - 1319 V. 8) |
1299-1319 | VI. Magnus fia. A királyi hatalmat akrta megerősíteni, de a Hanza városok térhódítását megakadályozni nem tudta. Neve norvégül: Haakon V Magnusson den Eldre. |
|
A svéd és dán unió idején |
|||
| Folkung | VII. Magnus (1316 IV. - 1374 XII. 1) |
1319-1343 | V. Haakon unokája. Svédország és Norvégia királya. Neve norvégül: Magnus VII Eriksson. |
| Folkung | VI. Haakon (1340 VIII. - 1380 V. 1) |
1343-1380 | VII. Magnus fia. Svédország és Norvégia királya. Neve norvégül: Haakon VI Magnusson den Yngre. |
| Folkung | IV. Olaf (1370 - 1387 VIII. 3) |
1380-1387 | VI. Haakon fia. Dánia és Norvégia királya. Neve norvégül: Olaf IV Haakonsson. |
|
A svéd, dán és norvég unió 1397-1523. (A megjegyzéseket 1905-ig lásd Dániánál, Svédországnál.) |
|||
| Kalmari Unió | Margit | 1387-1389 | |
| Kalmari Unió | IV. Pomerániai Erik | 1389-1442 | |
| Kalmari Unió | Bajor Kristóf | 1442-1448 | |
| Kalmari Unió | I. Károly | 1448-1450 | |
| Kalmari Unió | I. Keresztély | 1450-1481 | |
| Kalmari Unió | I. Dán János | 1481-1513 | |
| Kalmari Unió | II. Zsarnok Keresztély | 1513-1523 | |
|
A Kalmari Unió dán-norvég szakaszában (1523-1536), majd az egyesült Dánia-Norvégiában (1536-1814) |
|||
| Oldenburg | I. Frigyes | 1523-1533 | |
| Oldenburg | III. Keresztély | 1534-1559 | |
| Oldenburg | II. Frigyes | 1559-1588 | |
| Oldenburg | IV. Keresztély | 1588-1648 | |
| Oldenburg | III. Frigyes | 1648-1670 | |
| Oldenburg | V. Keresztély | 1670-1699 | |
| Oldenburg | IV. Frigyes | 1699-1730 | |
| Oldenburg | VI. Keresztély | 1730-1746 | |
| Oldenburg | V. Frigyes | 1746-1766 | |
| Oldenburg | VII. Keresztély | 1766-1808 | |
| Oldenburg | VI. Frigyes | 1808-1814 | |
| Oldenburg | Keresztély Frigyes | 1814 | |
|
1814-ben létrejött a norvég és a svéd trón uniója a svéd uralkodóház uralma alatt |
|||
| Holstein-Gottorp | II. Károly | 1814-1818 | |
| Bernadotte | III. Károly János | 1818-1844 | |
| Bernadotte | I. Oszkár | 1844-1859 | |
| Bernadotte | IV. Károly | 1859-1872 | |
| Bernadotte | II. Oszkár | 1872-1905 | |
|
|
|||
| Glücksburg | VII. Haakon (1870 - 1957 IX. 21) |
1905-1957 | VIII. Frigyes (1843-1912) dán király fia, VI. Haakon felesége apjának az unokatestvérének a 17. leszármazottja. Neve norvégül: Christian Frederik Carl Georg Valdemar Axel Frederichsson. |
| Glücksburg | V. Olaf (1903 VII. 2 - 1991 I. 17) |
1957-1991 | VII. Haakon fia. |
| Glücksburg | V. Harald (1937 II. 21 - ) |
1991- | V. Olaf fia. Napjainkig ő Norvégia királya. |
