Vita:Newton törvényei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Mindenképpen alaposan át kellene nézni és írni a szócikket. pl. helyesebb kifejezés a "Newton törvényei" helyett a "Newton axiómái", de a szokások miatt végülis nem lényeges. Törvény az amit bizonyítunk. A Newton törvényeket ideális körülmények közt gondoljuk igaznak

Az első törvény a "tehetetlenség törvénye", vagyis hogy "létezik" erőmentes állapot, éspedig definíció szerint akkor, ha a test áll vagy egyenletesen mozog. Természetesen meg kell adni a megfelelő vonatkoztatási rendszert.

A második törvény vagy axióma az erő definícióját adja: amennyiben a test gyorsul (ill. az impulzusa változik), akkor az ezt okozó hatást erőnek nevezzük. És megadja a kvantitatív összefüggést is.

A harmadik törvény az, ami az impulzusmegmaradást írja le: ha az egyik test F erőt fejt ki dt időn keresztül, akkor F*dt impulzust ad át, a másik test pedig -F erőt fejt ki, és -F*dt impulzust ad át: az impulzusváltozás így zérus, az impulzus (lendület)tehát megmarad.

MGy.

---

Pl. helyesebb kifejezés a "Newton törvényei" helyett a "Newton axiómái", de a szokások miatt végülis nem lényeges. Törvény az amit bizonyítunk. A Newton törvényeket ideális körülmények közt gondoljuk igaznak

Fizikai axiómákról nem nagyon szoktunk beszélni. Ld. Bernoulli-törvény, Ohm-törvény, és még sorolhatnám. noha ezek is axiómák. Amit bizonyítunk, az a tétel. A törvény az, ami mindenkire egyaránt érvényes.

Amikor a cikket fordítottam az angol lapról, igyekeztem más forrásból is ellenőrizni, hogy melyik törvény melyik. Természetesen könnyen lehet, hogy valahol tévedtem. Jó lenne pl. valamilyen magyar fizikatankönyvből pontosan beidézdni a definíciókat, sajnos azonban ilyenhez jelenleg nincsen hozzáférésem.

--DHanak :-V 2005. március 23., 00:32 (CET)

Néhány kisebb változtatást eszközöltem a törvények elnevezésében. Még ha nagyon nagyon szóismétlés, akkor is a Newton n. törvénye kifejezést használják a fizikusok és az angol változatban is így hivatkoznak rájuk. Az inerciás részt még lehetne cizellálni, de első megközelítésben jó (természetesen inerciarendszerben nem minden test véges e.v.e.m.-t vagy van nyugalomban). A mozgásállapot olyan fizikai szakzsargon, amit nem tennék bele (nem is szoktak) az első törvénybe. Ráadásul elég oximoronnak is hangzik az arisztotelészi szemlélet számára: a mozgás állapot vs a mozgás folyamat. Mindazonáltal fel kell hívni a figyelmet arra - és ez meg is történik -, hogy az alapvető a mozgásállapot nevű állapot. Továbbá megjegyezném, hogy a törvények közé sorolják negyedikként az erőhatások függetlenségének elvét (a szuperpozíció törvénye), mely előtt eredő erőről nem is beszélhetünk. Érdemes a "három törvény" elnevezést tehát nem használni, hátha egyszer egy precíz fizikus kiegészíti majd a negyedikkel.Mozo 2005. augusztus 1., 08:26 (CEST)

[szerkesztés] Köszönet és válasz

Örülök, hogy végre akad valaki, aki pontosít a szócikken!

természetesen inerciarendszerben nem minden test véges e.v.e.m.-t vagy van nyugalomban

Ezt nem is állítja a szócikk:

Azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes ez a törvény, inerciarendszernek nevezzük. Az inerciarendszer maga is nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, és bármely hozzá viszonyított tökéletesen magárahagyott test mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye.

A törvény csak annyit mond, hogy evemet végez, vagy nyugalomban marad, amíg egy külső erőhatás ennek megváltoztatására nem készteti.

--DHanak :-V 2005. augusztus 1., 19:29 (CEST)

---

"A három törvényt több, mint 200 éven keresztül megfigyelésekkel és kísérletekkel igazolták, egészen 1916-ig, amikor Albert Einstein..."
ez így nem teljesen igaz. Először Michelson–Morley-kísérletben zakózott el Newton mechanikája 1887-ben. 1905-ben és 16-ban erre magyarázatot adott Einstein.
Miki

[szerkesztés] Newton IV. törvénye

Newton IV. törvényét miért nem tünteti fel a cikk? 2007. április 30., 18:01 91.146.142.120

kösz, hogy szóltál, kedves 91.146.142.120, rá fogok nézni a cikkre, és bővíteni fogom. misibacsi 2007. május 1., 00:41 (CEST)

Beletettem a 4. törvény leírását. Majd még ránézek a többi háromra is. misibacsi 2007. május 1., 22:50 (CEST)

Érdekes módon egy angol oldalon sincs fent a 4. törvény, csak a magyarokon. Máshol ezt nem úgy tanítják, mint Newton törvényét? Sevi 2007. november 20., 17:22 (CET)

[szerkesztés] Tömeg és idő?

A cikk ezt írja: Általános esetben mind a sebesség, mind a tömeg időtől függő mennyiség. Lehet, csak én nem értek valamit, de a tömeg miért is?! – Opa  ^vitalap/_unatkozol? 2008. január 2., 01:01 (CET)

Ha tovább olvasod, a képletek után ez áll:

Az F = ma alakkal ellentétben ez az összefüggés akkor is érvényes, ha a tömeg idővel változik (például egy rakéta esetében). misibacsi ^vita 2008. február 13., 22:14 (CET)