Nehézségi gyorsulás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A nehézségi gyorsulás az a gyorsulás, mellyel a szabadon eső tárgy a levegő ellenállását figyelmen kívül hagyva mozog. A nehézségi gyorsulás függ a földrajzi szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól. A földrajzi hosszúságtól a nehézségi gyorsulás nem függ.
A nehézségi gyorsulás értéke a Földön 45° földrajzi szélességen, tengerszinten
A nehézségi gyorsulás értékét a Földön szélesség és magasság függvényében a Nemzetközi Gravitációs Formula 1967 szerint számítható:
ahol:
A földrajzi szélességtől két ok miatt függ a nehézségi gyorsulás:
- egyrészt a föld forgása miatt nemcsak a tömegvonzás, hanem centrifugális erő is hat a tárgyakra, mely a gravitáció ellen hat,
- másrészt a Föld kihasasodása az egyenlítőnél (mely végső soron szintén a centrifugális erő eredménye), ennek következtében az egyenlítőn ugyanolyan tengerszint feletti magasságban lévő tárgyak messzebb vannak a Föld középpontjától, mint a sarkoknál, ez a hatás is csökkenti a nehézségi gyorsulást.
Az egyetemes tömegvonzás szerint írható:
- ahol g a zárójelben lévő kifejezés, vagyis:
A földi nehézségi gyorsulás számszerű értékét megkapjuk, ha a fenti képletbe behelyettesítjük az egyes mennyiségeket:
Az eredmény közelítőleg a pontosabb értéket adja vissza, a különbségek oka többféle:
- A Föld nem homogén
- A Föld nem pontosan gömb alakú
- A Föld sugarának a behelyettesítésnél egy átlagos értéket írtunk be
- A centrifugális erő hatását nem vettük figyelembe.
A gravitációs gyorsulást a gyorsulás nemhivatalos, de nagyon szelmléletes egységének is használják. Ha azt olvassuk, hogy egy pilótát 3g gyorsulás (= 3 x 9,81 = 29,43 m/s²) ért, akkor tudjuk, hogy minden testrészének súlya az eredetinek háromszorosára nőtt.