N.C. Wyeth
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Newell Convers Wyeth (1882 október 22 – 1945. október 19. ) (ismertebb nevén N. C. Wyeth) amerikai realista festő és illlusztrátor. Needhamben született. Howard Pyle tehetséges tanítványa volt, és Amerika egyik legnagyobb illusztrátora lett.[1]
Első munkái 1903-ban a Saturday Evening Post hasábjain láttak napvilágot. 1911-ben Robert Louis Stevenson A kincses sziget című könyvéhez készített illusztrációt. Ezen kívül Az őzgazda, a The Wihte Company, a Robinson Crusoe, Az utolsó mohikán, a Kidnapped és a Robin Hood képeit is ő készítette. Élete folyamán 3.000 képet festett és 112 könyvet illusztrált.[2]. 25 megrendelője a Scribner's volt, később ezekkel lett híres az utókor előtt.[1]
Mivel tőle származik a Wyekth család és Chadds Ford-i bírtokuk, életműve nagyobb, miint teljesítménye. Abban a korban volt realista festő, mikor megjelent a fényképezőgép és a kamera, mint ellenfelek.[3] Néha melodramatikusnak tűnik, de lépeit úgy készítette, hogy azokat egyszerűen meg leghessen érteni.[4] Wyeth, aki egyszerre volt festő és iillusztrátor, megértette a különbségeket, és 1908-ban ezt mondta: A festészetet és az illusztrálást nem lehet keverni. Nem lehet az egyiket a másikba beolvasztani.[3]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
N. C. Wyelth Carolyn Bockius-t vette el. 5 gyermekük volt: Andrew Wyeth, Henriette Wyeth Hurd, Carolyn Wyeth, Ann Wyeth McCoy, and Nathaniel C. Wyeth. Andrew, Henriette és Carolyn szintén művész lett. Ann művész és zeneszrző, Nathaniel pedig a DuPont egyik mérnöke lett. Abban a csapatban dolgozott, mely feltalálta a műanyag szódásüveget. Henriette és Ann N. C. két pártfogoltjához, Peter Hurdhoz és John W. McCoy-hoz ment hozzá. N. C. Well Jamie Wyeth művész és Howard Wyeth zenész nagyapja[5].
1903. február 21-én a Saturday Evening post címoldalán megjelent ugrándozó vadló volt az első megjelent illusztrációja[6] Abban az évben a következőlképp írta le művészetét: igaz, szolid, amerikai témák. Semmi külföldi nincs köztük."[7] Korai nyugati utazásai inspirálták a cowboyokat és a bennszülött amerikaiakat bemutató képeit[4].
Jelentős nyílvános Wyeth-gyűjteménye a Brandywine River Museumnak, a Portland Museum of Artnak és a Farnsworth Art Museumnak vannak.
N. C. Wyeth balesetben halt meg egy vasűti kereszteződésnél. Vele volt Nathaniel unokája, C. Wyelth fia. Ő is belehalt a sérülésekbe.
[szerkesztés] Művei
- Mowing (1907)
- Long John Silver and Hawkins (1911)
- The Fence Builders (1915)
- Apotheosis of the Family (1932)
- Dying Winter (1938)
- The Archemist (1938)
- Deep Cover (1939)
- The War Letter (1944)
- Nightfall (1945)
- Stand and Deliver
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Referenciák
- ^ a b N.C. Wyeth: A Short Biography ARTSEDGE, John F. Kennedy Center for the Performing Arts
- ^ Wyeth's World Herry Adams Smithsonian
- ^ a b "Pictures Great," His Publisher Told Him, review of N. C. Wyeth by David Michaelis 1998. november 15. New York Times Adam Gopnik.
- ^ a b Newell Convers Wyeth barewalls.com 1996-2005
- ^ FISKE-L: Re-Nicholas Wyeth / John Fiske & Sara Wyeth 1998. augusztus 5. Dean Fisk
- ^ Elizabeth Nesbitt Room Illustrators Project: Newell Convers Wyeth (1882-1945) University of Pittsburgh Gerson, Donna, Michelle Frisque, Beth Kean, and Elizabeth T. Mahoney
- ^ N C Wyeth / Newell Convers Wyeth American Art Archives