Népművészet Mestere díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Népművészet Mestere díj egyes alkotások vagy egész életmű elismeréseként azoknak a népművészeknek adományozható állami kitüntetés, akik hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságuk során a népművészet fejlesztésében kimagasló eredményeket értek el.

A 1953-ban alapított díjat^[1] augusztus 20-án, évente 10 személy (2004 előtt évente 7 személy^[2]) kaphatja. A kitüntetett adományozást igazoló okiratot és érmet kap. Az érem kerek alakú, bronzból készült, átmérője 80, vastagsága 8 milliméter. Az érem Asszonyi Tamás szobrászművész alkotása, egyoldalas, középmezőben pásztorfaragásra utaló férfi és nő ábrázolással, köriratban NÉPMŰVÉSZET MESTERE-DÍJ felirattal van ellátva.

Tartalomjegyzék 1 Díjazottak 2 1953 3 1954 4 1955 5 1956 6 1957 7 1958 8 1959 9 1960 10 1961 11 1962 12 1963 13 1964 14 1965 15 1966 16 1967 17 1968 18 1969 19 1970 20 1971 21 1972 22 1973 23 1974 24 1975 25 1976 26 1977 27 1978 28 1979 29 1980 30 1981 31 1982 32 1983 33 1984 34 1985 35 1986 36 1987 37 1988 38 1989 39 1990 40 1991 41 1992 42 1993 43 1994 44 1995 45 1996 46 1997 47 1998 48 1999 49 2000 50 2001 51 2002 52 2003 53 2004 54 2005 55 2006 56 2007 57 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Díjazottak

[szerkesztés] 1953

Kovács Jánosné Király Ilus - kalocsai népművész, hímző

[szerkesztés] 1954

• Boross Lajos, az Állami Népi Együttes zenekarának vezetője
• Fazekas István, fazekas
• Kapoli Antal id., Kadarkút, pásztor, fafaragó
• Kemény Henrik, Kolozsvár, bábos (Vitéz László)
• Kozák J. Gábor népzenész, Fővárosi Népi Zenekar
• Lakatos Sándor, népzenész

[szerkesztés] 1955

• Járóka Sándor, népi zenekarvezető
• Toki Horváth Gyula, cigányprímás
• Király Elekné Jenei Júlia, hímzőasszony, Tura

[szerkesztés] 1956

[szerkesztés] 1957

[szerkesztés] 1958

• Kádár Ferenc [1] – 1891-1983 Dévaványai – pásztor – juhász, kanász;

nádsíp, furulya, klarinét, tárogató, hegedű; fafaragó, festő; Lehel kürtje első megszólaltatója, ugyanis a jászberényi múzeumban az idős népzenész ezt is megszólaltatta. Korábban ez senkinek sem sikerült, mivel a becses történelmi ereklye megsérült. Kádár Ferenc a repedést kályha samottal és méhviasszal tömítette el, így kerülhetett annak hangja szalagra.

• Sára Józsefné, hímzőasszony Tura

[szerkesztés] 1959

• Ámi Lajos, mesemondó

[szerkesztés] 1960

[szerkesztés] 1961

• Kovács Kálmán, cimbalmos népművész

[szerkesztés] 1962

[szerkesztés] 1963

[szerkesztés] 1964

[szerkesztés] 1965

• Jóni Ferenc, mesemondó

[szerkesztés] 1966

[szerkesztés] 1967

• Varga János, Kardakút, fafaragó

[szerkesztés] 1968

• Burai Zsigmond id., népzenész

[szerkesztés] 1969

• Kovács Károly, mesemondó népművész

[szerkesztés] 1970

[szerkesztés] 1971

[szerkesztés] 1972

• Horváth Vince, fafaragó népművész
• Nyisztor György, Méhkerék, néptáncos

[szerkesztés] 1973

[szerkesztés] 1974

[szerkesztés] 1975

[szerkesztés] 1976

• Kovács Tivadar, népzenész, népművész

[szerkesztés] 1977

[szerkesztés] 1978

[szerkesztés] 1979

• Horváth Vince, Nyíregyháza, fafaragó

[szerkesztés] 1980

• Mihalkó Zoltán, pásztorkalap készítő

[szerkesztés] 1981

• Varga László, Kaposvár, fafaragó

[szerkesztés] 1982

[szerkesztés] 1983

• Kádár Gyula, szíjgyártó

[szerkesztés] 1984

• Doncsecz Károly, vendvidéki fazekas, Kétvölgy

[szerkesztés] 1985

• Kovács Miklós, Tiszakécske, kékfestő

[szerkesztés] 1986

[szerkesztés] 1987

• Szűcs Imre, Tiszafüred, fazekas

[szerkesztés] 1988

[szerkesztés] 1989

[szerkesztés] 1990

[szerkesztés] 1991

• Rostás Mihály, nagyecsedi mesemondó
• Császi Ferenc, fafaragó, bútorkészítő

[szerkesztés] 1992

• Szabó Kálmánné, hímző

[szerkesztés] 1993

• Gáts Tibor, Budapest, citerakészítő

[szerkesztés] 1994

• Kovács János, méhkeréki népzenész
• Papp Lászlóné dr., szövő

[szerkesztés] 1995

[szerkesztés] 1996

[szerkesztés] 1997

• Rostás Ferenc, nyírvasvári néptáncos

[szerkesztés] 1998

[szerkesztés] 1999

[szerkesztés] 2000

• Gosztonyi Zoltán, Kaposvár, fa- és szarufaragó

[szerkesztés] 2001

• Tóth Sándor, szíjgyártó
• Falusi Béla, Kaposszerdahely, fazekas – népi iparművész

[szerkesztés] 2002

• "Rákóczi" Kovács Gusztáv, nagyecsedi néptáncos
• Romsics Lászlóné (Kerekes Erzsébet), Kalocsa, író-pingáló
• Farkasné Pál Erzsébet, Decs, népviselet- és babakészítés, bútor- és tojásfestés

[szerkesztés] 2003

[szerkesztés] 2004

[szerkesztés] 2005

• Bagossy Sándor, debreceni fazekasmester
• Balla Ferencné, erdélyi népdal- és balladaénekes
• Bércziné Szendrő Csilla, esztergomi tojásíró
• Czérna Miklós, vajdasági mesemondó
• Fodorné László Mária, decsi kéziszövő
• Hegedűs József, tószegi fafaragó
• Mátray Magdolna, bábolnai csipkekészítő és tervező
• Samuné Babos Rozália, vajdasági népdalénekes
• Szabó Ferenc, erdélyi néptáncos
• Tamás Menyhértné, csátaljai hímző

[szerkesztés] 2006

• Brath Margit, felvidéki népdalénekes
• Csótár Rezső, fazekas, népi iparművész
• Ésik István, mesemondó
• Farkas György, bocskoros, vörös-tímár
• Fehér Jánosné, viseletkészítő, hímző, népi iparművész
• Kasza Miklós fa-agancs-csont-szaru faragó, népi iparművész
• Kisláposi András, furulyás, mesemondó
• Lőrincz János, erdélyi néptáncos
• Luktorné Holló Éva, szövő, népi iparművész
• Marton Sándorné, hímző, tervező, népi iparművész

[szerkesztés] 2007

• Bágy György táncos, népdalénekes, román hagyományőrző,
• Illés Gyula takács, népi iparművész,
• Kádár Gergelyné Papp Erzsi népdal- és balladaénekes,
• Ország László hímző, népi iparművész,
• Pápai Józsefné Rózsa Ilona népdalénekes,
• Sibinger Miklós, a Népművészet Ifjú Mestere, fafaragó népi iparművész,
• Szőke István kaposvári fa-, csontfaragó népi iparművész,
• Tankó Fülöp erdélyi mesemondó,
• Tímár Viktor erdélyi népzenész,
• Zorkóczy Miklósné Lázi Éva népviseletes babakészítő.

[szerkesztés] Külső hivatkozások