Nádorváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Baross híd városrészeket köt össze

Nádorváros Győr egyik városrésze. Kis túlzással tekinthető a város második belvárosának is.

A Budapest–Bécs vasútvonaltól délre elterülő negyed a Győr–Pápa vasútvonalig terjed. A római korban temetkezési hely volt. A középkorban több kisebb település létesül a mai helyen; 15. századi nevük szerint: Királyfölde, Szentadalbertfalva, Szentdomokosfalva és Johannitafalva.

A török hódoltság idején az itt található épületek elpusztultak, de észak-dél irányú utcák alakultak ki, melyek befolyásolták a mai rendszer kialakulását. A 17. századtól majorokat és állattartásra alkalmas kerteket alakítottak ki a város tőzsérei. A 19. századtól a városközpont déli irányba tolódott el. Ezzel felgyorsult Nádorváros fejlődése. Ebben az időszakban jelentős közintézmények épültek, és a lakónegyedek is fejlődésnek indultak.

Az 1960-as évek végén kezdték tervezni, illetve építeni, a lakóterületéből később önállósodott lakótelepeket. (Adyváros, Marcalváros) Itt található a megye illetve régió legnagyobb kórháznegyede, a Petz Aladár Megyei Kórház.

A győri Pláza

A regionális szerepkört is betöltő kórház

Falatozó a kórház mellett

Petz Aladár megyei kórház

[szerkesztés] Nevezetességei

Kálváriadomb

A Szent Imre plébánia templom

Kamillánus templom és rendház
Kálváriadomb

- Kálvária templom és mellette kálvária szoborcsoport

A domb, valaha kelták, később a rómaiak temetője. Itt épült a XII-XIII. században a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma, amely a XVI. században a török portyázások idején elpusztult. A XVII. században a katonai hatóság vesztőhelyet állított fel ezen a helyen. XVIII. század elején a jezsuiták építették meg a Kálváriát. A dombra széles kőlépcső vezet fel a megfeszített Krisztus és a két lator keresztjéhez. A Golgota lábánál Athanasius Wittwer által tervezett barokk kápolnák állnak. A Kálvária utca mentén sorakozó, Jézus szenvedéseit megjelenítő hét stáció 1722-ben készült el.