ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Nádasér - Wikipédia

Nádasér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nádasér (1899-ig Nedozser, szlovákul Nedozery) Nádasérberzseny településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2001-ben Nádasérberzseny 1857 lakosából 1801 szlovák volt.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Privigyétőltól 5 km-re északra a Nyitra folyó partján fekszik. Nádasérberzseny nyugati részét képezi.

[szerkesztés] Története

Nádasér falut 1242-ben Nadaser néven említik először. Bajmóc várának uradalmához tartozott. A 13. században ura a Divéky család, majd a 14. század elején Csák Máté birtoka lett. Ennek halála után a királyra szállt. 1528-tól a Thurzó család, 1637-től a Pálffyak a birtokosai. 1432-ben a husziták felégették. 1455-ben uradalmi malmot említenek a településen. 1647-ben 36 adózó háztartása volt. A kuruc háborúk alatt 1673-ben és 1678-ban újra felégették. 1715-ben 20 ház állt a faluban, 1720-ban 27 háztartása volt. 1787-ben az első népszámlálás 70 házában 429 lakost talált. 1828-ban 80 házban 559 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, posztógyártással, olajkészítéssel, fazekassággal, méhészkedésel foglakoztak. 1724-ben posztógyárat említenek a községben.

Vályi András szerint "NEDOZSÉR. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, Ispotállya is van, fekszik Bajmótzhoz egy mértföldnyire, gyûmöltse bõven terem, fája van, réttye, földgye jó, legelõje elég, piatzozása Német Prónán, és Prividgyén." [1]

1910-ben 787, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 19. században épült.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1555-ben Nádaséri Benedicti M. Lőrinc író, matematikus, egyetemi tanár.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  1. ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -