Molyhos tölgy
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
Quercus pubescens Willd. |
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
A molyhos tölgy (Quercus pubescens) a bükkfavirágúak (Fagales) közé tartozó tölgy nemzetség egyik tipikusan európai, hazánkban is gyakori faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése, élőhelye
A molyhos tölgy Európa középső részén él egy széles sávban az Atlanti-óceántól (beleértve a Brit-szigeteket is) egészen az Urál-hegység nyugati lejtőiig. nem él meg a boreális övben és a Mediterráneumnak is csak az északi peremén fordul elő: elterjedési területéből már kimaradnak a Földközi-tenger szigetei, szinte a teljes Ibériai-félsziget (csak Spanyolország atlanti partvidékén nő, és a Balkán-félszigeten is megáll Görögország északi határán. A Kelet-Európai síkságon elterjedési területe északról és délről is fokozatosan szűkül, de emellett megtalálható egy, a Krím-félsziget északi részétől a Nagy-Kaukázus északi lejtőin egészen a Kaszpi-tenger partvidékéig húzódó sávban is.
A Magyar Középhegységben a délnek néző, melegebb hegyoldalak típusos növénye. Több növénytársulásban is részt vesz; van, amelyikben domináns.
[szerkesztés] Megjelenése
Kis és közepes termetű fa; 15 méternél magasabbra ritkán nő meg.
Nevét arról kapta, hogy hajtásai és levelei is molyhosak. A kérge keresztirányban is repedezik, morzsolható. Termése sokkal kisebb, mint akár a kocsányos akár a kocsánytalan tölgyé, de ezeknél gyakrabban és többet terem.
[szerkesztés] Életmódja
Több száz évig elélhet.
A legtöbb termőhelyhez jól alkalmazkodik, ezért óriási jelentősége van a sekély talajú, száraz, mészköves, dolomitos sziklakibúvásos dombélek és a kopárok fásításban – ezeken a helyeken rajta kívül csak a virágos kőris és a feketefenyő él meg. Igen lassan fejlődik ki: 10–12 éves koráig „elüldögél”, és csak ezután indul növésnek. Tőről igen jól sarjad, ami megkönnyíti a fent említett váztalajokon növő erdők felújítását. Erdeit évszázadokon át így, sarjaztatva művelték.
Eredeti állományainak jelentős részét kitermelték. Ezek jó részét az 1900-as évek elején-közepén a gyorsabban növő feketefenyővel erdősítették újra, ezek a telepítvények azonban fokozatosan összeomlanak, és a molyhos tölgy az őt kísérő virágos kőrissel és cserszömörcével apránként visszaveszi élőhelyét.
[szerkesztés] Felhasználása
Fája tömör és rendkívül tartós, de mivel a törzs kicsi és többnyire görbe, a faiparban nehezen hasznosítható.
Ehető makkját nagy éhínségek idején a bakonyi falvak népe gyakran fogyasztotta. Lisztet is őröltek, kenyeret is sütöttek belőle.