Molnár László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján.

Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.

Molnár László (1916, Püspökladány – 1998, Budapest) néprajzkutató.

[szerkesztés] Élete

Molnár László szülőfaluja Püspökladány, ott született 1916-ban, Molnár Lajos cipész-csizmadia hetedik gyermekeként. Rövid gyermekéveit töltötte szülő falujában. Úgy hozta a sors,hogy elköltöztek Sárrétudvariba, édesapja szülőfalujába. Itt lett serdülő, majd felnőtt ifjú. Mesterségét a borbélyságot itt tanulta ki,majd lett önálló borbély mester. Hogy ö néprajz gyűjtő lett,igen nagy szerepe van mesterségének,Ugyanis falun a borbély-üzlet az egyik leglátogatottabb találkozóhely volt. Mert,amíg a munka folyt-nyiratkozás,beretválkozás – addig a kuncsaftok összejöttek beszélgetni a várakozás alatt,elbeszélgettek a világ folyásáról,meg a falu dolgairól...

Koráné Szőke Ilona „Idézet a most megjelent Molnár László Sárréti mesék című könyvének előszavából. Kiadó: Sárrétuvariból elszármazottak Baráti kör Egyesület ISBN 978-963-06-1843-4 Képpont `96 Kft 2007

[szerkesztés] életrajz

1916-ban született Püspökladányban, édesapja Molnár Lajos,Édesanyja Sőrés Eszter Hetedik gyerekként született,a fiatal éveit Sárrétudvariban töltötte. Kántor tanító szeretett volna lenni,de 6 elemi iskolánál többet nem végezhetett. Kitanulta a borbély mesterséget. Szépen énekelt és meg tanult hegedülni,ahogy elmesélte,egy zenetanárt egy évig ingyen nyírt és borotvált, hogy leckét adjon neki. Fiatalon a Ladányi futball csapatban játszott, beceneve "Kanyar" volt, mert jobb szélsőként, váratlan és gyors felfutásai jellegzetes játékstílusa alapján társai úgy találták,hogy megérdemli a megkülönböztetését. Közvetlen a háború kitörése előtt katonai éveit tölti Szolnokon.. Majd a mozgósítás nyomán részt vesz a II. világháborúban,mint lovas tüzér,őrvezető rangot kap. Harcokban is részt vesz nyakán szilánksérülést kap. Az erdélyi felvonulás,visszavonulásba menve át, fokozatosan elérik Budapestet. A várban esik fogságba a Logodi utcában. Mint hadifogoly két és fél évet tölt Sokolban (Szovjetunió) A fogolytáborban németek,olaszok,magyarok között,fodrász mesterségét kihasználva,a megalakult Fogoly színjátszók, színházi festője.

1948-ban hazakerül Sárrétudvariban és férfifodrászként dolgozik. A néprajz gyűjtést,mint kedvtelés,végzi,de elbeszélése szerint szeretete a szülőföld és az ott élő emberekhez,sarkalta arra,hogy feljegyezze a falu,jó beszédű embereinek meséit,adomáit,szólásait. Fokozatosan gyűlnek jegyzete és most már a néhány jegyzet, egy egyre gyarapodó néprajzi gyűjteménnyé szaporodik. Sárrétudvari híres paraszt költője Nagy Imre (Tücsök a máglyán) és Szűcs Sándor volt hatással rá és utat mutatott az alkotás és értékteremtés, adatmentés fontosságáról.

1949-ben hazasságot kötött Szalay Magdolnával, gyermekük László és Ferenc. 1956-ban Budapestre települnek, itt férfifodrászként dolgozik. A munka mellett írja emlékezetből és jegyzetei alapján a Sárréti meséket, történeteket, szólásokat, adomákat, vicces tréfás szokásokat. Ír a komencióról. TV-játékot szeretne írni a „Fél üveg orvosság” novellájából, de a történet csak kéziratban marad fenn. Sikeresen pályázik gyűjtéseivel. Levelezést folytat Veres Péterrel, Szűcs Sándorral, Szabó Pállal, Nagy Imrével, Erdei Ferenccel, Hegyesi Jánossal. Szabad idejében fafaragással múlatja az idejét. Kifaragja ékfaragásban az utolsó sárréti betyárt, Kis Víg Miskát és Sinka István portréját. A Szeghalmi Múzeumnak ajándékozza faragásainak egy részét, megfaragja a pákászt, a réti embert, a lakodalmas menetet.

Életében egyetlen sora sem jelent meg nyomtatásban. 1989-ben halt meg Budapesten. Fia Ferenc örökölte a kéziratokat. 2005-ben Zagyva Imre kérésére a kézirat rendezés alá kerül és Koráné Szőke Ilona valamint a Sárrétudvariból Elszármazott Baráti kör Egyesület segítségével 2007-ben kiadott posztumusz gyűjteményes kötete a Sárréti mesés történetek – Sárréti mesék címmel 280 példányban. Unokája Molnár Szilvia (Sz:1984) irodalmi próbálkozásai sikeresek.

[szerkesztés] Díjai

• 1950-ben a szabad Föld nagy pályázatán dicsérő elismerést kap,gyűjtő munkájáért.
• 1962-63, Országos néprajzi és nyelvjárási gyűjt pályázatán III.dij
• 1963-64, Országos néprajzi és nyelvjárási gyűjt pályázatán II.dij
• 1965 Országos néprajzi és nyelvjárási gyűjt pályázatán III.dij,
• 1966 évben a Magyar Néprajzi Társaság tagjává választja.
• 1967. Országos néprajzi és nyelvjárási gyűjt pályázatán III.dij
• 1970, Országos néprajzi és nyelvjárási gyűjt pályázatán ,Dicséretben részesül.