Meritré-Hatsepszut
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Elődje: Szatiah |
Egyiptomi királyné XVIII. dinasztia |
Utódja: Tiaa |
|||||||||||||||
Meritré-Hatsepszut | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hatsepszut-Meritré, Meritré | |||||||||||||||||
Dinasztia | XVIII. dinasztia | ||||||||||||||||
Neve |
Meritré-Hatsepszut
Meritré |
||||||||||||||||
Apja | ismeretlen | ||||||||||||||||
Anyja | Hui | ||||||||||||||||
Férje | III. Thotmesz | ||||||||||||||||
Gyermekei | II. Amenhotep Menheperré Meritamon Meritamon Nebetjunet Iszet |
||||||||||||||||
Sírja | KV42, KV35 |
Meritré-Hatsepszut vagy Hatsepszut-Meritré, gyakan csak Meritré („Ré kedveltje, a hölgyek legnemesebbike”) ókori egyiptomi királyné a XVIII. dinasztia idején, III. Thotmesz Nagy Királyi Hitvese, II. Amenhotep anyja[1].
Ámon, Ré és Atum papnőjének, Huinak a lánya volt[1]. Korábban úgy tartották, Hatsepszut fáraónő kisebbik lánya, erről azonban már bebizonyosodott, hogy nem igaz[2], bár lehetséges, hogy tagja volt a királyi családnak[3]
Thotmesznek a második főfelesége volt az első, Szatiah halála után (vitatott, hogy Nofruré, Hatsepszut lánya is Thotmesz felesége volt-e). Hat közös gyermekük ismert, II. Amenhotep fáraó, valamint Menheperré herceg, Nebetjunet, Meritamon, Meritamon és Iszet hercegnők, akiket nagyanyjuk, Hui szobrán ábrázolnak. Iszet lehetett a legfiatalabb, mert alakját kisebbnek ábrázolják a többinél.[4]
Meritré-Hatsepszut viselte az Isten felesége címet, ami a királyi család magas rangú nőtagjai között öröklődött; őutána lánya, Meritamon viselte[1].
Meritré-Hatsepszut még életben volt unokája, IV. Thotmesz uralkodása alatt, de ebben az időben számtalan ábrázolását átalakították IV. Thotmesz anyja, Tiaa számára[1]. A Királyok völgye 42. sír készült a számára, de nem itt temették el, hanem valószínűleg fia, II. Amenhotep sírjában KV35.[1]
[szerkesztés] Források
- ^ a b c d e Aidan Dodson & Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson, 2004, ISBN 0-500-05128-3, p.139
- ^ Joyce Tyldesley: Amon lánya – Hatsepszut, a fáraó (GoldBook, Debrecen) ISBN 963-9437-15-8, p.100
- ^ Tyldesley, op.cit., p.101
- ^ Dodson–Hilton, op.cit., p.133