Mascarenhas-szigetcsoport
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Mascarenhas-szigetcsoport az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keletre található, a déli szélesség 20° tájékán, a keleti hosszúság 57° és 58° fok között. Három nagyobb sziget (Mauritius, a Franciaországhoz tartozó Réunion és a Mauritiushoz tartozó Rodriguez, valamint egy sor kisebb szirt és sziget tartozik a csoportba.
1. Bassas da India MZ – Mozambik;
2. Europa MG – Madagaszkár;
3. Dicsőséges-szigetek KM – Comore-szigetek;
4. Juan de Nova YT – Mayotte;
5. Tromelin, RE – Réunion, MU – Mauritius;
Madagaszkártól északra, a déli szélesség 10°tájékán a Seychelle-szigeteket látni.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kisebb szigetek
Mauritiustól északi partjához közel található a háromszög alakú Tüzérzug-sziget, tőle nem messze a Lapos-sziget. A Kígyó-sziget és az egyedi, endemikus élővilágáról elhíresült Kerek-sziget valószínűleg tévedésből kapta nevét: a Kígyó-sziget ugyanis kerek, és nem élnek rajta kígyók, a Kerek-szigeten pedig él két, sehol máshol elő nem forduló boafaj, viszont egyáltalán nem kerek.
[szerkesztés] Keletkezésük
A szigetek vulkáni eredetűek: tufa- és lávakőzetek építik fel őket. A legtöbb vulkán már kialudt, de a Rodriguez-szigeté még működik. A nagyobb szigeteket atollok övezik (és több kisebbet is).
[szerkesztés] Éghajlat
A Baktérítő közelében fekvő szigetek éghajlata alapvetően mediterrán, de csapadékviszonyaik szélsőségesen különbözőek. Így például Mauritius délkeleti részén az évi csapadékmennyiség 4000 mm körül van; a sziget északnyugati részén körülbelül 1000 mm, a közeli Rodriguez-szigeten pedig sokszor évekig nem esik az eső.
[szerkesztés] Élővilág
A szigeteken azok felfedezéséig endemikus fajok sokasága fejlődött ki (főleg madarak és hüllők); ezek harmadát-felét (köztük az oktalanul kipusztított állatok szimbólumává vált, mauritiusi dodót) már kirtották. A maradék őshonos fajok többsége is végveszélybe került; elsősorban a betelepített kutyák, macskák, mongúzok, majmok, patkányok, nyulak és kecskék pusztítása, másrészt az élőhelyeiket felszámoló cukornád-ültetvények miatt.
[szerkesztés] Irodalom
- Gerald Durrell: Aranydenevérek, rózsaszín galambok (Gondolat, 1986)
