Magyar vizsla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk a kutyafajról szól. Hasonló címmel lásd még: Magyar Vizsla (sajtótermék).

Magyar kutyafajta Magyar vizsla
Származás
Magyarország
FCI besorolás
Csoport	VII. Vizslák
Szekció	1.1. Kontinentális vizslák
Érvényes standard kiadásának éve:	2000

A magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Két változata alakult ki: a rövid szőrű és a drótszőrű magyar vizsla.

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Rövid szőrű magyar vizsla 1.2 Drótszőrű magyar vizsla 2 Külleme és jelleme 3 Rokon fajták 4 Külső hivatkozások 5 Forrás

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Rövid szőrű magyar vizsla

Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása a 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes Krónikában is felbukkan a „kajtárkodó kopó” képe. Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk.

A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az 1731-ből származó adat szerint a trencséni Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy Angliából származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A 19. század végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszőrű vizslát.

1920-ban megkezdték a fajta törzskönyvezését, 1928-ban elkészült a fajtaleírás (standard), és 1935-ben az FCI bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. A II. világháború után a veszteségeket pótlandó a gödöllői tenyésztelepen indult újra a tenyésztése. Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentős állományai vannak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban

[szerkesztés] Drótszőrű magyar vizsla

Vizslánk másik változata korántsem tekint olyan hosszú történelemre vissza, mint a rövid szőrű magyar vizsla. A drótszőrű magyar vizsla kialakulása a 20. században történt, fiatal fajtának tekinthető. A rövidszőrű almokban időről időre feltűntek az elvárttól eltérő szőrminőségű egyedek, amelyeket kiselejteztek. A drótszőrű vizsla tenyésztése az 1940-es években indult el Vasas József kitartó munkájának köszönhetően. Az eltérő szőrminőségű rövidszőrű egyedeket keresztezték a drótszőrű német vizslával. A cél a nagy hideget jobban tűrő vadászkutya létrehozása volt, amely a rövid szőrű változat fajtajellegét hordozza.

A II. világháború megakasztotta az éppen kialakult fajta tenyésztését, de a vadászok kitartása meghozta az eredményt: az FCI 1966-ban hivatalosan is elismerte a drótszőrű magyar vizslát. Az állomány java még ma is vadászok mellett dolgozik, kedvencként nem terjedt el. Meglehetősen ritka fajta, a mudi és az erdélyi kopó mellett a veszélyeztetett fajták közé sorolják.

[szerkesztés] Külleme és jelleme

Magyar vizsláinkra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás, bár a „drótos” kissé robosztusabbnak hat. A rövid szőrű vizsla zsemleszínű szőrzete alig kíván gondozást.

A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerek, szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. Főleg a rövid szőrű magyar vizsla alkalmas lakásban tartásra, igazi "kanapéspecialista", sőt télen rövid szőrzete nem mindig nyújt megfelelő védelmet a metsző hideg ellen.

[szerkesztés] Rokon fajták

• Török vizsla
• Rövidszőrű német vizsla
• Drótszőrű német vizsla

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Drótszőrű magyar vizsla a Kutya-Tár-ban
• Rövid szőrű magyar vizsla a Kutya-Tár-ban
• A drótszőrű magyar vizsla FCI standard-je
• A rövid szőrű magyar vizsla FCI standard-je
• A magyar vizsla a Startlapon
• Magyar Vizsla Klub
• Vizsla S.O.S.
• A 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat
• Winkler Róbert: Kutyaszorító
• HUBA – A fiú vizsla történetei képekben

[szerkesztés] Forrás

• A Kutya című újság vonatkozó cikkei

Magyar kutyafajták
erdélyi kopó | komondor | kuvasz | magyar agár | magyar vizsla | mudi | puli | pumi