Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az Akadémiai Könyvtár (hivatalos nevén a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára) az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára, amelynek tudományos értékét növeli, hogy a Magyar Tudományos Akadémia intézete.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Székhelye
1826. évi alapításakor a mai Budapest V. kerületében a mai Gresham-palota telkén volt a könyvtár, sokáig Roosevelt tér 9. alatt, jelenleg pedig a Magyar Tudományos Akadémia székházának északi oldalán, az Arany János u. 1. alatt található.
[szerkesztés] Feladatai
Az Akadémiai Könyvtár a teljesség igényével gyűjti az ókortudomány, a klasszika-filológia, a nyelvtudomány, az orientalisztika, a tudománypolitika irodalmát. Gyűjtőkörébe tartozik a marxizmus–leninizmus irodalma, a külföldi tudományos akadémiák kiadványai, a természettudomány alapkutatási művei, a társadalomtudományok irodalmai, valamint a tudománytörténeti anyagok. Orientalisztikai gyűjteménye nemzetközi hírű, számos unikummal, ritkaságszámba menő keleti kézirattal. Az 1949. évi XXVI. tc. az Akadémiát a tudományos kutatás központjává és irányítójává tette.
[szerkesztés] Alapítása
A Széchenyi István gróf 1825-ben kezdeményezezte az Akadémia alapítását. Ezután alig néhány hónappal, 1826 márciusában Teleki József adománya teremtette meg az alapjait a könyvtárnak. Teleki felajánlotta a Tudós Társaság számára a család 30 ezer kötetes könyvtárát. Az alapítólevél arról is intézkedett, hogy a könyvek nemcsak az Akadémia, de a „haza összes polgárainak” is használatára szolgáljanak, azaz a könyvtár legyen nyilvános. 1836-ban királyi döntés, 1840-ben pedig törvény rendelte el a gyűjtemény gyarapítása érdekében a nyomdai köteles példányok beszolgáltatását. Több főúri család mellett főleg az Akadémia tagjai ajándékoztak a könyvtárnak: Bolyai Farkas, Irinyi János, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály és mások.
A második világháború következtében az Akadémia épülete erősen megrongálódott, 1945-ben kezdték el az épület felújítását. A Könyvtár állománya nagyrészt épségben át tudta vészelni a háború pusztításait, valamit a feloszlatott Nemzeti Kaszinó 45 ezres kötetével is bővült.
[szerkesztés] A gyűjtemény
1834-től értékes magyar nyelvemlékekhez jutott a könyvtár: a Czeh-kódex, Kinizsi Pálné Magyar Benigna Imádságos könyve, a Guary-kódex, az Érsekújvári kódex, Arany Kapcsos könyve stb. Ma a mintegy 2 millió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.
