Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléja, az esztergomi vár bástyarendszerének déli pontján található a Szent István tér 1. szám alatt. A feltárt királyi palota megmaradt helyiségeit mutatja be, a palota termeiben berendezett kiállításból pedig Esztergom vár története, múltja ismerhető meg. A Várhegy déli részén található az Árpád-házi királyok, majd pedig az esztergomi érsekek palotájának maradványai.

Tartalomjegyzék 1 Rövid története 2 A Vármúzeum termei 3 Botticelli-freskó 4 Hivatkozások

[szerkesztés] Rövid története

A Várhegy Esztergom egyik legfontosabb idegenforgalmi vonzereje. Géza fejedelem és fia, István király uralkodása ideje alatt a Vár a legfontosabb székhellyé vált, majd az egyházszervezet kialakításakor az érsek székhelye ugyancsak az esztergomi vár lett. István király Szent Adalbert tiszteletére székesegyházat alapított. Imre király lemondott a várról az érsek javára, ekkor Esztergom királyi székhelyből érseki várossá alakult. IV. Béla a királyi székhelyet Esztergomból Budára helyezi át. Az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban a vár is sokat szenvedett. Telegdi Csanád, Széchy Dénes érsekek, Vitéz János, továbbá Hyppolit, Bakócz Tamás és Szathmáry György érsekek neve fűződik a nagy felújításokhoz, építkezésekhez. A mohácsi vész után az erődítési munkák váltak egyre fontosabbá. Török, majd kurucok vették be többször a várat. 1761-ben Mária Terézia visszaadta a várat Barkóczy Ferenc érseknek.

[szerkesztés] A Vármúzeum termei

A látogatható termek közül a leginkább figyelemre méltó a négy erény freskóját tartalmazó terem, valójában egy régi terem töredéke. Az egykor ragyogó színvilágú freskókról már a feltárás idején elnevezték ezt a helyiséget Studiolónak, azaz Dolgozószobának, ahol a nagyméltóságú humanista tulajdonos visszavonult vagy tudós társaságot fogadott. A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma állandó és időszakos kiállításokkal várja a látogatókat. A Vármúzeum gyűjtőterülete a Várhegyet és közvetlen környezetét öleli fel. Állandó kiállítás a több teremben bemutatott, az esztergomi vár története című kiállítás:

• Első terem: A Várhegy és közvetlen környékének, a népvándorlás korát megelőző régészeti emlékei láthatók a 15. századi boltozatos teremben. 18-20 ezer éves régészeti leletek.
• Második terem: A népvándorlás és honfoglalás korának Esztergom környéki leletei láthatók. 11. századi Esztergomban vert pénzek gyűjteménye.
• Harmadik terem: a Szent Adalbert Székesegyház XI-XII. századból fennmaradt oszlopfői tekinthetők meg. Maga a terem az érseki palota fennmaradt konyhája. Itt található a Porta Speciosa.
• Negyedik terem: A terem sarkaiban a palotából származó kőfaragványok, a kis fali fülkében 12. századi pénzek, hajkarikák, bronzkeresztek láthatók.
• Ötödik terem: ún. „Szent István-terem”, a királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Sokáig úgy tartották, hogy itt született Vajk. A lakószobából fantasztikus kilátás nyílik a vár alatt húzódó Vízivárosra. Innen szűk lépcső vezet a lakótorony emeletére.
• Hatodik terem: Az ásatások menetét Deéd (Dex) Ferenc színes freskója és Petrás István fényképei mutatják.
• Hetedik terem: lakószoba, Vitéz János érsek dolgozószobája. A falat a négy fő erény hatalmas portréja díszíti. A freskók a 15. századból valóak.
• Várkápolna: Késő román, kora gótikus stílusban épült, rengeteg 12. századi freskómaradvánnyal. A terem nyugati kapuja felett található a mára Esztergom jelképévé vált rózsaablak. Innen lépcső vezet le az udvarba, ahol törökkori sírkövek vannak kiállítva.

Állandóan megtekinthető még Magyarország egyik leggazdagabb román és kora gótikus faragott kő-gyűjteménye, ahol eredeti helyükön csodálhatjuk meg a francia kora gótika stílusában készített tagozatokat, valamint az ország legjelentősebb temploma főkapujának, a Porta Speciosa-nak kőemlékeit. Az időszakos kiállítások néhány hónapig tartanak, például 300 év díszfegyverei, Ezeréves a magyar pénzverés.

[szerkesztés] Botticelli-freskó

2007 júniusában jelentették be, hogy a Vitéz János stúdiumának falát díszítő négy erény közül a Mértékletesség egészalakos freskóját valószínűleg Botticelli készítette. Erről korábban azt hitték, hogy a firenzei Albert mester alkotása. Vitéz annak idején Filippo Lippi festőiskolájától rendelte meg a festményt, akitől Botticelli is tanult. A restaurátorok már 2000 óta dolgoztak a XV. század második felében keletkezett képek helyreállításán, de csak most vált bizonyossá, hogy a freskó Botticelli munkája. ^[1] Egy négyrészes falfestmény egyik része a feltárt freskó, amely a négy erény közül a Mértékletességet ábrázolja. A festmény össz-mérete 4 × 5 méter. A firenzei archívumokban való kutatások kimutatták, hogy Botticelli egy időben Itálián kívül tartózkodott, valószínűleg ekkor készítette a festményt. A vármúzeum igazgatója, Horváth Béla nyilatkozata szerint a freskót egy éven belül megnyitják a nagyközönség előtt. ^[2]

[szerkesztés] Hivatkozások

• Az RTL Klub Híradója a freskóról
• A TV2 Tények tudósítása (video)