Linezolid
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Linezolid
|
|
IUPAC név | |
N-[[3-(3-fluoro-4-morpholinophenyl)- 2-oxooxazolidin-5-yl]methyl]acetamide |
|
Azonosítók | |
CAS-szám | |
ATC kód | J01 |
PubChem | |
DrugBank | |
Kémiai adatok | |
Képlet | C16H20FN3O4 |
Moláris tömeg | 337,346 g/mol |
Farmakokinetikai adatok | |
Biohasznosíthatóság | ~100% (orális) |
Fehérjekötés | 31% |
Metabolizmus | máj 50–70% |
Felezési idő | 4,2–5,4 óra |
Kiválasztás | vese 80–85% |
Terápiás előírások | |
Terhességi kategória | (AU) (US) C (Au), C (U.S.) |
Jogi státusz |
S4 (Au), POM (UK), ℞-only (U.S.) |
Alkalmazás | intravénás, orális |
A Linezolid egy szintetikus szisztémás antibiotikum.
It was the first commercially available oxazolidinone antibiotic and is usually reserved for the treatment of serious bacterial infections where older antibiotics have failed due to antibiotic resistance. Conditions such as skin infections or nosocomial pneumonia where methicillin or penicillin resistance is found are indicators for linezolid use. Compared to the older antibiotics it is quite expensive.
The drug works by inhibiting the initiation of bacterial protein synthesis; it is the only antibiotic to work in this manner. That and its synthetic nature raised hopes that bacteria would be unable to develop resistance to it and also remove the chance of cross-resistance. (However, in 1997 Staphylococcus aureus was first identified in Japan as being resistant to linezolid.) Linezolid is effective against gram-positive pathogens, notably E. faecium, S. aureus, S. agalactiae, S. pneumoniae, and S. pyogenes. It has almost no effect on gram-negative bacteria and is only bacteriostatic against most Enterococcus species.
[szerkesztés] External link
Egyéb antibiotikumok | ||
---|---|---|
|