Lika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Lika elhelyezkedése Horvátországban

A Lička Plješivica havas csúcsai

Két tó a Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban

Lika (szerbül Лика; ejtsd: líka) Délnyugat-Horvátországban található, körülbelül 5000 négyzetkilométer területű hegyvidék, központja Gospić. Lika választja el Közép-Horvátországot Dalmáciától. Legszebb részét a Plitvicei-tavak alkotják, melyek 16 tóból állnak és belőlük fakad a Korana folyó. A vidéken a horvát lakosság mellett jelentős szerb kisebbség él, bár többségük a 90-es években elmenekült.

[szerkesztés] Nevének jelentése

Az egyik hagyomány szerint Lika a nevét a (tájszólásos) lîk szóból kapta, ami horvátul gyógyszer-t jelent.
Egy másik hagyomány szerint a görög λύκος (likosz) szóból ered, ami farkast jelent. Lika egyébként arról is ismert, hogy sok farkas él benne.

[szerkesztés] Földrajza

Lika hegyvidéki terület. Nyugaton és délen a Velebit, keleten a Lička Plješivica, északon pedig a Kis-Kapela hegység vonulatai találhatók.

Nagy közlekedési jelentősége van, mivel összeköti a dalmát tengerpartot Horvátország belső részével. Likán keresztül halad a Zágráb-Split és a Zágráb-Zára autóút, a Zágráb-Split autópálya, továbbá a Zágráb–Knin–Split vasútvonal.

A Gacka folyó Horvátország legtisztább és a világ harmadik legtisztább folyója. Lika területén két nemzeti park is van: a Plitvicei-tavak (Plitvička jezera) és Észak-Velebit (Sjeverni Velebit). Érdekesség, hogy Likában forgatták a Winnetou-filmeket.

[szerkesztés] Történelme

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Az ókorban Likát az illír japodák törzse lakta. Az 1. században a rómaiak leigázták őket, de továbbra is törzsi autonómiával rendelkeztek és vándor (transzhumáló) pásztorkodást folytattak. A rómaiak csupán a kommunikációs vonalak megtartására használták a helyet. A római birodalom bukásával szláv törzsek, a horvátok és szerbek elődei települtek a vidékre. A szlávok megszervezték saját törzsi közösségeiket (Gacka, Krbava és Lika). Egyes elméletek szerint a frank uralkodók jelentős számban telepítettek ide avarokat, akik idővel beolvadtak a horvát népbe. Újabb törzsi közösségek jöttek létre (pl. Bužane, Hotuča, Lapac, Plase törzsek).

A 11. század végétől a terület a Magyar Királyság része volt (lásd: Horvátország történelme). 1160-ban létrehozták a Krbavai püspökséget (Krbavska biskupija) először Mrsinj-ben, majd Udbinaban. A középkorból azonban kevés épület maradt meg, mert azokat a török csapatok lerombolták.

A 15. század közepén kezdődtek el a török betörések, 1493-ban pedig lezajlott a Krbavamezei csata (horvátul Krbavska bitka), melyben a törökök súlyosan megverték a horvát csapatokat. 1522 és 1524 között a török seregek egész Likát elfoglalták (a Gacka-völgy és Brinj kivételével). Az őslakos horvát lakosság gyakorlatilag teljesen eltűnt és a helyükre szerbek (vagy ahogy a törökök nevezték őket – vlachok) települtek, valamint egy kisebb horvát csoport, amely áttért az iszlámra.

1580-ban a törökök megalapították a Likai (Kirkei) szandzsákot, melynek központja Knin és legfőbb erődítménye Udbina lett. Ez a helyzet egészen az Habsburg-török háborúig (1683-1699) tartott, amikor Marko Mesić szerzetes vezetésével felszabadították egész Likát (Lički Pounj kivételével). 1714-1881 között Lika az Habsburg Birodalom katonai igazgatása alatt álló határőrvidék része volt.

A likaiak ellenálltak a szigorú katonai rezsimnek, ezért 1746-ban létrejött a likai regiment külön katonai-közigazgatási területe, abból a célból, hogy megerősödjön a hatalom ezen a vidéken. A vidékre újabb horvátok és szerbek érkeztek, akiknek a bécsi udvar állandó hadseregeként kellett szolgálniuk. Lika általános militarizálása az állandó háborúskodások miatt történt.

Lásd még: Lika-Krbava vármegye

[szerkesztés] Közigazgatása

Lika legnagyobb része Lika-Zengg megyéhez (Ličko-Senjska županija) tartozik, ami Horvátország legritkábban lakott és gazdaságilag legelmaradottabb megyéje. Közigazgatásilag Lika két nagyvárosra (Gospić és Otočac) és hét járásra (Brinje, Donji Lapac, Lovinac, Perušić, Plitvička Jezera, Udbina és Vrhovine) van osztva. Kisebb részei más megyékhez tartoznak: északon Plaški és Saborsko a Károlyvárosi megyéhez (Karlovačka županija), délen Gračac a Zárai megyéhez (Zadarska županija).

[szerkesztés] Lakossága

A II. világháború és a délszláv háború miatt a népesség megfogyatkozott.

1991-ben 82 883 lakosa volt, ebből 41 546 (50,12%) szerb, 37 719 (45,50%) horvát és 3618 (4,38%) jugoszláv
2001-ben 53 677 lakosa volt, ebből 86,15% horvát és 11,54% szerb

[szerkesztés] Gazdasága

Likában évszázadok óta hagyományos a mezőgazdaság (főleg a burgonyatermesztés) és az állattartás. Iparilag fejletlen, egyedül a fakitermelés jelentős. Az érintetlen természet, tiszta levegő és vizek ugyanakkor Lika különleges idegenforgalmi vonzereje lehet.