LEP
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A nagy elektron–pozitron ütköztetőgyűrű (LEP = Large Electron Positron collider ring) a CERN 1989-től 2000-ig működő 27 km kerületű részecskegyorsítója volt, mely elektronokat és pozitronokat (azaz antielektronokat) ütköztetett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A gyorsító fejlődése
A működése kezdetén 45 GeV energiája volt a nyaláboknak, a végén 106 GeV-re sikerült emelni a mágnesek és egyéb paraméterek javításával. Az elektron és pozitron ütközéskor megsemmisülnek és belőlük az energiájuktól függően keletkezhet foton, de nagyobb energiákon keletkezhetnek a gyenge kölcsönhatás közvetítői is (Z, W+, W-). Mivel a Z bozon nyugalmi energiája 91 GeV, ezért az egyes nyalábok energiájának a felét, 45,5 MeV-et el kell érnie, hogy leggyakrabban Z bozon keletkezzen. A töltésmegmaradás miatt a W bozonok csak párban keletkezhetnek az ütközés során, ezért az elektronok energiájának a nyalábban ehhez a W tömeggel kell egyeznie (80 GeV).
Az alagútjában a jövőben a nagy hadronütköztető, az LHC fog működni.
[szerkesztés] Eredményei
- Ezzel a gyorsítóval mérték meg nagy pontossággal a gyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéinek (W- és Z-bozonok) tulajdonságait.
- A Z rezonanciaszélességének mérésével itt állapították meg, hogy az elemi részecskéknek csak a már ismert három családja van, és nincs több.
[szerkesztés] Detektorai
- ALEPH
- DELPHI (http://delphiwww.cern.ch )
- OPAL (http://opal.web.cern.ch/Opal )
- L3
Magyarország az OPAL kísérletben vesz részt, az adatok feldolgozása – egyre kisebb intenzitással – jelenleg is folyik.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- CERN sajátkezűleg honlap, magyar változat A DELPHI kísérletei tanulmányozhatóak egy JAVA programmal
- A CERN gyorsítórendszere