Lecce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 40°21′ k. h. 18°10′

Lecce

Lecce címere

Közigazgatás

Ország

Olaszország

Régió

Puglia

Megye

Lecce (LE)

Frazionék

Casalabate, San Cataldo, Frigole, Torre Chianca, Torre Rinalda, Villa Convento

Polgármester

Paolo Perrone

Irányítószám

73100

Körzethívószám

0832

Népesség

83303 (2004)

Népsűrűség

349,4 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

49 m

Terület

238,39 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Lecce

é. sz. 40°21′ k. h. 18°10′

Lecce egy város Olaszország Puglia régiójában, az azonos nevű megye székhelye. A várost Dél Firenzéjének is nevezik a számos műemléke miatt. Lecce fontos mezőgazdasági és ipari település (olaj, bor, kerámia, kőfejtő).

[szerkesztés] Történelme

Lecce madártávlatból

A legendák szerint a mai város területén feküdt, a már a trójai háborúk idején létező Szübarisz, melyet a messzápok alapítottak és később az akhájok foglaltak el. Az i. e. 3 században a római fennhatósága alá került, akik Lupiaenak nevezték át. Hadrianus császár uralkodása idején a várost áthelyezték 3 km-rel északkeleti irányba. A nevét is megváltoztatták Liceára vagy Litiumra. Ebben az időszakban épült fel a színház, az amfiteátrum valamint a Hadrianus Kikötő (ma San Cataldo).

A Nyugatrómai birodalom bukása után Lecce részt vett a gót háborúkban is, minek során Totila osztrogót király hadai kifosztották. 549-ben a bizánciak foglalták el és több, mint öt évszázadon keresztül a Bizánci Birodalom része maradt. Ebben az időszakban többször is kifosztották a szaracénok, langobárdok, magyarok és szlávok.

A 11. században a normannok hódították meg és integrálták a frissen megalapított Szicíliai Királyságba. 1053 és 1463 között a Leccei Grófság a Szicíliai Királyság hűbérbirtoka volt, majd később királyi birtok lett. A 15. századtól kezdve Lecce jelentősége fokozatosan nőtt és Dél-Itália egyik legjelentősebb városa lett. A 16. században a török kalózok elleni védelem érdekében, V. Károly új falakkal erősítette meg. A város több ezer lakosa áldozatul esett az 1656-os pestisnek.

A város 1925 után kezdett el terjeszkedni a 16. századi falakon kívülre, 1927-ben pedig az újonnan alakult azonos nevű pugliai megye székhelye lett.

[szerkesztés] Demográfia

A népesség számának alakulása:

[szerkesztés] Látnivalók

Santa Croce templom – a város legjelentősebb temploma. Építése 1353-ben kezdődött de 1549-ben a munkálatokat ideiglenesen felfüggesztették. A templom végül 1695-re épült fel. A templom homlokzata gazdagon díszített állatok, zöldségek és groteszk figurák szobraival. Központi részét egy hatalmas rózsaablak díszíti. A templomhoz egy kolostor épülete csatlakozik.
Katedrális (Duomo) – Olaszország egyik legjelentősebb katedrálisa. 1144-ben épült fel, majd 1230-ban újjáépítették. 1659-1670 között Giuseppe Zimbalo vezetése alatt jelentősen átépítették és egy 70 m magas harangtoronnyal toldoták meg.
San Niccolò és San Cataldo templom – az olaszországi normann építészet egyik remekműve. 1180-ben építették Tankréd parancsára. Homlokzatát 1716-ban újjáépítették és szobrokkal díszítették. Belsejét egy főhajó és két odalhajó alkotja. A falakat díszítő freskók a 15-17. századból származnak
Celesztinusok kolostora – 1549-1695 között épült. Barokk díszítései Giuseppe Zimbalo nevéhez fűződnek. A belső udvart Gabriele Riccardi tervezte.
Teatinusok temploma – 1591-ben épült.
Santa Maria degli Angeli templom
Santa Chiara templom – 1429-1438 között épült, majd 1687-ben építették át
Római amfiteátrum – a 2. században épült. Egykor 25 000 néző befogadására volt képes.
Sant'Oronzo oszlop – Brindisi városa ajándékozta Leccének, miután ennek védőszentje Szent Oronzo megmentette a pestistől
Palazzo Sedile – 1592-ben épült palota, mely 1852-ig a városi tanács székhelye volt
V. Károly kastélya – 1539-1549 között építette Gian Giacomo dell'Acaja. Trapéz alaprajzú, szögletes bástyákkal. Az 1884-ben felavatott Politeama Greco operaház része