Láz nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A láz nyelv (lázul lazuri, ლაზური vagy lazuri nena, ლაზური ნენა, grúzul ლაზური, lazuri, vagy ჭანური, chanuri) a láz nép nyelve, amelyet a Fekete-tenger délkeleti partvidékén beszélnek.

ISO 639-3 kódja lzz[1].

A láz (mint a legtöbb kaukázusi nyelv) bővelkedik a mássalhangzókban, kevés benne a magánhangzó és rendkívül gazdag morfológiával rendelkezik.

[szerkesztés] Rokonsága

A dél-kaukázusi (kartvéli) nyelvek közé tartozik, legismertebb közeli rokona a grúz nyelv. Gyakran azonosnak tekintik a mingrél nyelvvel, az Ethnologue szerint azonban a két nyelv (miután közösségeik több, mint 500 évvel ezelőtt elváltak egymástól[2]) nem érthető meg kölcsönösöen, és a láz külön nyelv. Egyesek a lázt és a mingrelt a kartvéli csoporton belül a zan nyelv regionális változataiként tartják számon. A láz etnikum földrajzilag jórészt elszakadt a dél-kaukázusi csoport többi tagjától: azokat jobbára Grúziában, a lázt inkább Törökországban beszélik.[3]

[szerkesztés] Beszélői

A láz nyelv beszélőinek számát illetően az adatok ellentmondásosak. Az Ethnologue-nak az 1980-as évek elejéről származó (tehát régi) adatai szerint a láz etnikumúka száma Törökországban 92 000, de csak 30 ezren beszélik a lázt, Grúziában 2000 a lázok száma (a beszélők számára itt nem szerepel adat. A törökországi beszélők mintegy 95%-a törökül is beszél. A Silvia Kutscher tanulmányvázlatában ismertett becslések a láz beszélőinek számára nagyon széles sávban, 45 ezer és 500 ezer között szóródnak (megemlíti, hogy a török népszámlálások erről nem szolgálnak adatokkal). Ugyanakkor a lázt veszélyeztetett nyelvnek tartja.[4]

[szerkesztés] Láz írás

Az Ethnologue (talán mert adataik régiek) azt is megjegyzi, hogy a láz sem Törökországban, sem Grúziában nem írott nyelv. [5]

Ezzel szemben az interneten elérhetők láz nyelven, láz ábécével írott szövegek. [6]

A fő nehézséget az okozza, hogy a Törökországban élő láz többség nem ismeri a grúz ábécét, amely az ő nyelvüknek is teljesen megfelel (a grúziai lázok alkalmazzák is). A törökországi láz közösségek azonban a török ábécéből kifejlesztettek egy saját ábécét, amely széles körben elfogadottá vált és ezzel írott publikációk is megjelentek. A nyelvészek ugyanakkor ettől függetlenül tudományos célokra kialakítottak egy másik láz ábécét a latin ábécé alapján, amelyben a mássalhangzók glottalizációját és palatalizációját pont, illetve hacsek jelöli. Tudományos publikációkban ez az ábécé is széleskörűen használt.

[szerkesztés] Veszélyeztetett nyelv

Törökországban a lázok rendkívül gyorsan asszimilálódnak a török többséghez, ezért sokan a kihalás veszélyével szembenéző nyelvnek tartják a lázt, és az utóbbi években felerősödtek a láz kisebbség követelései, hogy a török állam tegyen lépéseket nyelvük védelme érdekében.

A lázok öntudatának használt, hogy 1997-ben Birol Topaloğlu Heyemo című lemeze (az első teljesen láz nyelven énekelt album), majd 2000-ben az Aravani című album nemzetközi ismertségre tett szert.

2004-ben Mehmet Bekâroğlu, az iszlám Boldogság Párt (Saadet Partisi) alelnöke arra szólította fel a török állami televíziót (Türkiye Radyo ve Televizyon Kurumu, TRT), hogy indítsanak anyanyelvén, a láz nyelven is adásokat. Ugyanebben az évben és ugyanezt kérve láz értelmiségiek egy csoportja petíciót intézett a TRT-hez és vezetőivel is találkozott. 2007-ig azonban semmilyen előrelépés nem történt az ügyben. (Forrás: az angol nyelvű Wikipédia cikke.)