Kupa (település)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kupa | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Észak-Magyarország | |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | |
| Kistérség | Szikszói | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 3813 | |
| Körzethívószám | 46 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 188 (2001) | |
| Népsűrűség | 23,98 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 7,84 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Kupa
|
||
Kupa község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cserehát közepén. Szikszótól északra.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A XIII. században említik először, miszerint 1279 előtt 15 kupai nemes perlekedett egy kupai földrész felett, melyet Selk fia Mortun s ennek fia Konrád bírt vétel jogán s rajta laktak, végül 1279-ben Mortunék 7 márka ellenében átengedték e földet a Kupaiaknak, mint öröklött jogú birtokukat. 1283-ban a király Wyd fia Sengének adta Kupa birtokot. 1298-ban Bolok fia Gaal ispán magának kérte Kupa földet mint tornai várföldet, de 7 Kupai nemes ellentmondott maga, testvérei és rokonsága nevében azzal, hogy öröklött földjük. Előmutatták az egri káptalan és Beud fia Albert királyi ember megállapítását tartalmazó levelet, mely szerint Kupai Heym és rokonsága igazi nemesek, s így a király Gaal-t elutasítva a Kupaiaknak ítélte e földet. 1319-ben Tyba fia Zous és Márk birtokos Kupán s pereskedik Horváti föld felett, melyet szerinte Kupának neveznek. A XVII. században a csetneki uradalom része, főbb birtokosai a Báthory, Lórántffy, Apaffy, majd a Rákóczi családok.
[szerkesztés] Környező települések
Felsővadász (5 km), Homrogd (6 km), Monaj (kb. 5 km), Tomor (1 km), a legközelebbi város: Szikszó (17 km).
[szerkesztés] Látnivalók
- Mezőgazdasági Tájmúzeum
- I. világháborús emlékmű
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
)