Kontor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A kontor szó a franciából származik (comptoir a.m. az asztal, ahol számolnak), és a 16.századtól kezdve mutatható ki a használata. A hanzavárosok így nevezték négy legnagyobb, önigazgatással rendelkező külföldi telepüket, a novgorodit (Peterhof), a londonit (Steelyard), a bergenit (Tyskebryggen) és a brüggeit, melyek élén választott elöljáró (Aldermann) állt. Kontornak nevezték a raktárként és az adás-vétel színhelyeként szolgáló helyiséget magát is, de azt a szervezetet is, ami a kereskedők érdekvédelmét és rendfenntartási funkciókat ellátta. A 19. és 20. században elterjedten használták iroda jelentésben, a szóval ebben a jelentésben gyakran találkozhatni a lübecki kereskedőcsaládról szóló Thomas Mann-regényben, a Buddenbrook-házban is. Lübeckben maga a város szabályozta a kontorok belső rendjét.

[szerkesztés] Forrás

• Ernst Schubert: Novgorod, Brügge, Bergen und London: Die Kontore der Hanse, in: Concilium medii aevi 5 (2002), S. 1–50
• Nagy Balázs: „A XIV. századi válság” és a gazdasági erővonalak átrendeződése. In: Európa ezer éve: a középkor. Budapest, Osiris, 2005. II. kötet, pp. 199-207