Konrad von Würzburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Konrad von Würzburg (Würzburg, 1220 körül - Basel, 1284. augusztus 31.) német költő

Mesteréhez, Gottfried von Strassburghoz hasonlóan ő is polgári családból származott. Szerzetesi iskolába járt, később vándorköltő lett, majd Strassburgban és Baselben élt. A 13. század második felének egyik legkiemelkedőbb költője, aki kora csaknem valamennyi irodalmi műfaját mesterien művelte. Kitűnő érzékkel ötvözte az antik anyagot a késő középkori szemlélettel: Exidium Troiae (A trójai háború) című eposzát francia minta alapján írta, de kiegészítette a tárgyról szóló latin forrásokkal is. Így e műve -hasonlóan a többihez- aránytalanul megnyúlt, mintegy 40 000 sor terjedelmű lett, de még így is töredék maradt, s végül egy ismeretlen költő fejezte be. Konrad von Würzburgot tartják az első német novellaírónak. Korában kedvelt olvasmány volt a Herzemaere (Egy szív története) című verses elbeszélése, amely a középkori minne (szerelem) újszerű költői megfogalmazása: a bosszúálló férj hűtlennek vélt nejével eteti meg szerelmese szívét. Konrád művelte a vallási lírát is, s formailag e téren magasabbra emelkedett, mint a világi epikában. A Goldene Schmiede (Kovácsműhely) című költeményének verssakokra nem osztott párrímes sorai a korai középkor Mária-himnuszaihoz hasonlóak. Egyéb munkái: Engelhart (eposz); Partonopier und Meliur (Partonopier és Meliur, eposz); Silvester, Alexius, Pantaleon (verses legendák); Otto mit dem Barte (A szakállas Otto, verses elbeszélés); Heinrich von Kempten (verses elbeszélés); Schwanritter (Hattyúlovag, verses elbeszélés); Der Welt Lohn (Így jutalmaz a világ, novella).

[szerkesztés] Források

Világirodalmi kisenciklopédia I-II (Budapest, 1976) ISBN 963 280 286 4