Kloroform
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kloroform | |
---|---|
IUPAC név | Triklórmetán |
Más nevek | Kloroform |
Azonosítók | |
CAS-szám | [ | ]
PubChem | |
EINECS szám | |
KEGG | |
ChEBI | |
RTECS szám | FS9100000 |
SMILES | C(Cl)(Cl)Cl |
InChI | InChI=1/CHCl3/c2-1(3)4/h1H |
Tulajdonságok | |
Kémiai képlet | CHCl3 |
Moláris tömeg | 119,38 g/mol |
Megjelenés | Színtelen folyadék |
Sűrűség | 1,48 g/cm³, folyadék |
Olvadáspont |
−63,5 °C |
Forráspont |
61,2 °C |
Oldhatóság (vízben) | 0,8 g/100 ml 20 °C-on |
Szerkezet | |
Molekulaforma | Tetraéderes |
Veszélyek | |
Főbb veszélyek | Ártalmas (Xn), Irritatív (Xi),
Carc. Cat. 2B |
NFPA 704 |
|
R-mondatok | R22, R38, R40, R48/20/22 |
S-mondatok | S2, S36/37 |
Lobbanáspont | Nem gyúlékony. |
PEL | 50 ppm (240 mg/m3) (OSHA) |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
A kloroform az alkil-halogenidek közé tartozó szerves vegyület, melynek összegképlete CHCl3. Színtelen, kellemes szagú, édeskés ízű folyadék. Vízben rosszul, szerves oldószerekben (benzolban, alkoholban, éterben) jól oldódik. Maga is jó oldószer, oldószerként használják. Korábban gőzeit altatásra használták, mert a kloroform gőzei kábító, narkotikus hatásúak. Altatószerként ma már nem használatos, mert szívbénulást és májkárosodást okozhat. Tárolása körültekintést igényel, mert a levegő oxigénje hatására nagyon mérgező foszgénné alakulhat. (A reakció fény hatására megy végbe, benne foszgén és hidrogén-klorid keletkezik.)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története, felfedezése
Kloroformot előszőr Liebig és Souberian állított elő etil-alkohol és klórmész reakciójában, 1831-ben. Összetételét Dumas ismerte fel először helyesen, 1835-ben.
[szerkesztés] Előállítása
A kloroformot iparilag metán klórozásával állítják elő:
- CH4 + Cl2 → CH3Cl + HCl
- CH3Cl + Cl2 → CH2Cl2 + HCl
- CH2Cl2 + Cl2 → CHCl3 + HCl
A reakció tovább folytatódhat, szén-tetraklorid is keletkezik.
- CHCl3 + Cl2 → CCl4 + HCl
A reakcióban a négy alkil-halogenid keveréke/elegye. (Klórmetán, diklórmetán, kloroform (vagy más néven triklórmetán) és szén-tetraklorid keletkezik. A kloroform desztillációval választható el.
Korábban etil-alkohol vagy aceton és klórmészoldat reakciójával is előállítottak kloroformot.
[szerkesztés] Kémiai tulajdonságai
A kloroform a többi alkil-halogenidhez hasonlóan nem gyúlékony. Klóratomjai reakcióképesek. Lúgokkal főzve a kloroform a hangyasav megfelelő sójává alakul.[1] Hasonló elven megy végbe az a reakciója is, amelyben nátrium-alkoholátokkal reagáltatva ortohangyasav-észterek keletkeznek.[1]
[szerkesztés] Források
- Charles G. Moseley: A kloroform karrierje (kfki.hu)
- Bodonyi Ferenc: Kémiai összefoglaló (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987., ISBN 963 10 7229 0)