Kis szarvasbogár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Dorcus parallelipipedus Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
A kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) védett euroszibériai rovarfaj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élőhelye
Dombos, hegyes területeken, főleg lomberdőkben él.
[szerkesztés] Megjelenése
Otromba, lapos, elül-hátul egyforma széles, homályos fekete teste, melynek fejlődése korhadó tölgy- és bükkfában folyik le, fénytelen fekete. Az ivari dimorfizmus kevésbé szembetűnő, mint a nagy szarvasbogárnál, a különbség a rágók alakjában van: a hím rágóján levő felfelé álló fog a nősténynél hiányzik. A lárva korhadó tölgyben és bükkben fejlődik, imágója május-júniusban esténként rajzik.
[szerkesztés] Életmódja
Főleg tölgyesekben él, ahol a fák kicsorgó nedvével táplálkozik. A nőstény petéit korhadó tölgytuskók gyökerei közé rakja. A lárvák a fakorhadékait fogyasztják, abban vastag járatokat vájnak. Fejlődésük 3-5 évig tart. Bebábozódásuk során a fák törmelékeiből gubót készítenek, amelyből a 6. éven bújik ki a kifejlett imágó. Nyári estéken táplálékot keresve nagyobb távolságokra repül.