Kis pávaszem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kis pávaszem

Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 10 000 Ft

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály:	Rovarok (Insecta)
Öregrend:	Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend:	Lepkék (Lepidoptera)
Család:	Pávaszemek (Saturniidae)
Nem:	Saturnia
Faj:	S. pavonia

Tudományos név

Saturnia pavonia
Linnaeus, 1758

A Wikifajok tartalmaz
Kis pávaszem témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz Kis pávaszem témájú médiaállományokat.

A kis pávaszem (Saturnia pavonia) vagy (Eudia pavonia) más néven (Pavonia pavonia) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a pávaszemek (Saturniidae vagy Attaciidae) családjához tartozó faj.

[szerkesztés] Elterjedése

A kis pávaszem Európa legnagyobb részén, valamint Ázsiában egészen a Távol-Keletig mindenütt elterjedt.

[szerkesztés] Megjelenése

A kis pávaszemnek két pár szárnya van. Szárnyfesztávolsága 50-60 miliméter, a nőstények nagyobbak. A nőstény alapszíne szürke, a hím narancssárga-barna. Mind a négy szárnyon, egy-egy szemhez hasonló folt van. A kifejlett példányoknak nincs szájszervük, míg a lárvák egy pár rágó szájszervvel rendelkeznek.

[szerkesztés] Életmódja

A hímek nappal röpködnek, a nőstények éjszaka. A lárvák különféle növények leveleit eszik, a felnőttek nem táplálkoznak. Imágóként 3-4 hétig élnek, összesen azonban mintegy 3 évig.

[szerkesztés] Szaporodása

A nőstény, a petéket körülbelül 20-as csomókban rakja le a táplálékul szolgáló növény szárára. A hernyók éjszaka kelnek ki, és megkezdik a táplálkozást a növényeken. A hernyó négyszer vedlik, és mindannyiszor világoszöld színt vesz fel, és sárga vagy narancssárga, szőrőkkel borított szemölcsöket növeszt. A báb ibolyakék-barna, rostos kokonban van, melyet a hernyó nyáron sző. A felnőtt lepke ebben fejlődik, és 1-3 év után kel ki.