Kimle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.81921° k. h. 17.36756°

Kimle

Kimle címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

9181

Körzethívószám

Népesség

2300 (2001)

Népsűrűség

61,71 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

37,27 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kimle

é. sz. 47.81921° k. h. 17.36756°

Kimle község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Kimle (horvátul Kemlja, németül Kimling) az M10-es út mellett, a Mosoni-Duna két partján, Mosonmagyaróvártól 10 km, Győrtől 30 km távolságra fekszik. Vasútállomása elérhető (Károlyházán) a Győr—Hegyeshalom vonalon; az M1-es autópályáról Lébénynél vagy Mosonmagyaróvárnál letérve. Megközelíthető még az 1401. sz. szigetközi útról is Darnózselinél vagy Hédervárnál lekanyarodva, ill. a Mosoni-Dunán vízen. A mai Kimle négy település – Horvátkimle, Magyarkimle, (Károlyháza – 2002-ben kivált) és Novákpuszta – egyesítésével jött létre 1966-ban.

[szerkesztés] Története

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a falu területe már a honfoglalás előtt évezredekkel lakott hely volt. A magyarkimlei templom környékén római edénytöredékek és terra sigillaták kerültek elő – talán egy római őrtorony állhatott itt. A helynevek a szláv lakosság ittlétéről tanúskodnak. A nyelvtudomány mind a Novák (=újak, új telepesek), mind a Kimle helynév szláv eredetét bizonyítottnak véli. Kimle első okleveles említése „Kamana” alakban a „kő” szóval hozható össze-függésbe a szláv nyelvekben. A helyi szájhagyomány viszont a „Kémles”-ből származtatja a falu nevét mondván, hogy „innen lesték az ellenség kémeit a gyepűrend-szer idején”. Novák első említése szintén 1210-ből származik, az addig Győr vármegyéhez tartozó települést II. Endre ekkor adományozta Poth nádornak, a mosoni főispánnak.

A települések birtokosai gyakran változtak: Novák a Héderváry-uradalomhoz tartozott; míg Kimle híresebb birtokosai közül a Seide, a Tankházi, majd a Nagylucsei-család neve említhető. A 16. század elején „Nagy” ill. „Kis” előtaggal különböztetik meg egymástól a két Kimlét. Az 1529. évi Bécs elleni török hadjárat során mindkettő elpusztult. Ezt követően mindkét faluba földesuraik horvátokat telepítettek, ennek időpontját a kimlei horvátok egy burgenlandi oklevél alapján 1534-re teszik; az újabb kutatások szerint azonban valószínűbb, hogy a telepítés csak az 1540-es évek közepén történt. A 17. századi újabb pusztítások miatt az 1659. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv a későbbi Horvátkimlét „Puszta Kémlye” néven említi. Ugyanez a forrás leírta a falu Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomát, melynek plébánosa ekkor Terbus János volt; míg „Bellsző Kémlyén”, ahol főként kálvinisták laktak, a prédikátor Verboi György. Az első iskolamestert név szerint 1680-ból ismerjük, Strigovsich György mindkét falu gyermekeit oktatta. Újabb horvát betelepülők 1685 táján érkeztek a Muraközből és a Dráva-Száva vidékéről. 1696-ban már „Horvath Kemle” ill. „Tulso sive Magyar Kemle” említik katolikusok lakta két községet, és ez is marad a nevük az egyesítésig.

A 18. században megmaradt Horvátkimle horvát jellege, Magyarkimle viszont magyarosodni kezdett. 1767 táján Magyarkimlére rk. németeket telepítettek Bajorországból, akik 1800 felé már a lakosság felét alkották. Vályi András 1796-ban azt írta Magyarkimléről, hogy „sík határja nem nagy, két nyomásbéli, mellyen az őszi és tavaszi vetés tűrhető módon meg terem, réttye és legelője tsekély, erdeje is tsak bokros, piatzok Magyar-Óváron…”, míg Horvátkimle „róna földgye két nyomásbéli, leg inkább kétszeres búzát, árpát terem, réttye, erdeje, szőleje nints, nagyobb részént fuvarozással és kereskedéssel keresik élelmeket”.

A jelentős gazdasággal bíró Novák a 19. század második felében az Andrássy grófok kezére került, akik csinos vadászkastélyt építtettek, amely a 20. század elején nyerte el mai alakját. A település iskolája 1911-ben kezdte meg működését; első tanítója Érsek Imre volt. Az 1920-as évektől Mauthner Henrik szesz- és keményítőgyára, valamint malma működött a pusztán, mintegy 80 embert foglalkoztatva.

1938-ban Horvátkimle 994 lakosából 805 őstermelésből, 72 iparból, 40 alkalmazotti fizetésből, 37 pedig nyugdíjból élt, míg Magyarkimlén 675 személynek az őstermelés, 114 főnek az ipar adott kenyeret, Novákpusztát és Máriamajort is ide számítva.

A második világháború nem csupán harctéri áldozatokat követelt a közösségtől, de Magyarkimlét a kitelepítés is sújtotta, mintegy 70 „sváb” lakosnak kellett elhagynia szülőföldjét. A kitelepítést kísérő, halálos áldozatot is követelő túlkapások az itt maradókat is visszahúzódásra késztették, amely évtizedeken át nem tudott feloldódni. A magyarkimlei Rákóczi Tsz 1949-ben alakult és 1956-ban sem oszlott fel teljesen. A novákpusztai Búzakalász Tsz 1959-ben egyesült a Rákóczi Tsz-szel, ugyanebben az évben alakult a horvátkimlei Kis-Duna Tsz, mely évtizednyi önállóság után ugyancsak az 1960-as években országosan is kiemelkedő „Rákóczi” része lett.

A két Kimle iskolája már 1948-ban egyesült, Novákpuszta és az „Állami Gazdaság” (a mai Károlyháza) iskoláinak felső tagozata 1961-62-ben csatlakozott a kimlei iskolához, mely az 1960-70-es években több új épülettel gyarapodott. Az 1980-as években azután az alsó tagozatosok is bekerültek Kimlére – így lett teljes az iskolák „körzetesítése”. Az intézmények egyesülését a települések egyesülése követte 1966-ban: így jött létre a mai, dinamikusan fejlődő Kimle. Ugyanezen évben avatták fel a községeket összekötő új, korszerű hidat, mintegy a „kézfogás” megpecsételéséül. Kimle lakóinak száma 1996 végén 2862 fő. A településen az ivóvíz- ill. a szennyvízcsatorna-hálózat kiépült. Távbeszélő-fővonallal 458 előfizető rendelkezik. Az orvosi rendelő új épülete 1996-ban készült el, a fogorvosi rendelőt a művelődési házban alakították ki. Gyógyszertár, védőnői szolgálat, szociális étkeztetés, házi szociális gondozás, valamint állatorvos is működik. 28 kiskereskedelmi bolt, közülük 8 vegyesbolt, 17 vendéglátóipari egység és TÜZÉP-telep áll a lakosság rendelkezésére.

Kimle két óvodájában 11 óvodapedagógus 141 gyermeket, sz általános iskolájában 30 pedagógus 234 tanulót oktatott 1997-ben. A művelődési házban egy főállású népművelő szervezi a falu kulturális életét: amatőr együttesek (néptánc, színjátszó, citera, tambura), tanfolyamok, klubok és alkotókörök működnek, rendszeresek a szórakoztató és ismeretterjesztő rendezvények, hetente két-szer nyitva a 11 ezer kötetes, német és horvát nyelvű állományt is tartalmazó könyvtár. A hagyományokat ápolja az 1980-as évek közepén alapított horvát klub; híres immár a felnőtt, és egyre gyakrabban szerepel az ifjúsági horvát énekkar is. A falu kulturális életét több alapítvány is támogatja.

Kimle lakosságának döntő többsége rk. vallású; mellettük néhány evangélikus, baptista és jehovista család lakik a faluban. A település három rk. temploma Magyarkimlén, Horvátkimlén és Novákpusztán működik. A nemzetiségi kisebbségek aránya 1997-ben: horvát 10%, német 2%. A falu lélekszáma lassú mértékben, de növekszik, a fiatalok szívesen telepednek le és egyre több külföldi vásárol házat. Viszonylag magas a születések száma, így a falu „fiatalodik”. Nagyon gazdag a település hagyományvilága. A horvát népszokások közül az ún. Borbála-járás a leghíresebb, amely hazánkban egyedül e településen maradt fenn: a december 3-án este fehér ruhába öltözött nők által gyakorolt, gyermekeket tanító és megajándékozó célzatú népszokásról számos tudományos értekezés született már. Ugyancsak értékes a horvátok óévbúcsúztató, újévköszöntő szokása; míg Magyarkimléről a gyermekek nagyheti kereplését és annak köszöntőit emelnénk ki. megemlítendő továbbá, hogy több népszokás újjáéledőben van: a lucázást pl. a magyarkimlei óvodások keltik életre napjainkban. A két sportpályán, valamint az egykori kiváló sportvezető-iskolaigazgató, Holló László nevét viselő, 1988-ban átadott sportcsarnokban labdajátékokra, tornára van lehetőség; nyáron a két kemping egyikében kajak-kenu kölcsönözhető. Kimle labdarúgócsapata a megyei első osztályban szerepel.

Novákpuszta lélekszáma jelenleg 335 fő. A településrészen klubkönyvtár, valamint orvosi vizsgáló működik. Az itt élők egy részének egy pulykanevelő ad munkát, míg a többség ingázó.

[szerkesztés] Nevezetességei

A 201 m2 alapterületű, Sarlósboldogasszony tiszteletére szentelt magyarkimlei templom a 13. században épült; 1692-ben bővítették barokk stílusban; az 1992-ben befejezett műemléki helyreállítás románkori kapubélletet és néhány lőrés szerű ablakot tárt fel.

A Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, 224 m2 alapterületű horvátkimlei templom 1780-ban nyerte le jelenlegi formáját, korábbi eredetéről a szentély gótikus részletei árulkodnak. Mindkét templom külső falán emléktábla örökíti meg a világháborúk helyi áldozatainak neveit.

A horvátkimlei templom környéke számos látnivalót kínál. Közvetlen mellette látható Mate Mersich-Miloradić 1933-ban állíttatott emlékműve, Balázs Árpád fafaragó alkotása. A közelében álló obeliszket 1949-ben emelték az itt nyugvó magyar és horvát honvédek tömegsírja fölé, néhány méterrel odébb
a horvátok letelepedésének 450. évfordulóján állított emlékmű található. A templomtól a temető kapujáig vezető út két oldalán 1932-ben ültettek gesztenyefasort a háborúban elesettek emlékére, minden fa előtt kis oszlop állt a halott nevével és hősi halálának helyével. E fasorban állították fel a keresztút fából faragott stációit: Krepsz István és Balázs András közös alkotását 1993-ban szentelte fel Pápai Lajos megyéspüspök.
A település köztéri szobrai közül a magyarkimlei templom közelében álló Szentháromság-szobrot érdemes kiemelten említeni. A magyarkimlei temetőben értékes régi síremlékek láthatók.

Figyelemre méltó a novákpusztai kastély, amely az utóbbi években szállóként működött, jelenleg eladásra vár. A község természeti környezete kiváló túralehetőségeket kínál: a Mosoni-Duna két partja is védett természeti terület a kisrégióra jellemző növény- és állatvilággal.